A történelemben vannak időszakok amikről vajmi keveset tudunk. Az ókorban sok olyan társadalom létezett, amiről mindössze annyit lehet tudni, hogy volt. A régészek találnak használati tárgyakat, töredékeket, mindenféle emberi tevékenységre utaló nyomot, ami alapján feltételezhetjük, hogy az adott helyen emberek éltek.
Megkezdtem a negyedik évet is a 72 vármegyével. Mikor elindult nem gondoltam volna, hogy ennyire sikeres lesz, most viszont már biztos vagyok benne, hogy még egy jó darabig csinálni fogom. Az elmúlt időszakban volt egy kis kilengésem az aktuálpolitika felé, de ezt sikerült lehoznom a stílusomnak megfelelően.
Szokták mondani, hogy a téma az utcán hever, csak le kell érte hajolni. A migráció kérdése sajnos nem engedi meg, hogy csak úgy elmenjünk mellette. Ahogy rendszeres olvasóim már megszokhatták tőlem, olyan módon fogom ezt a témát újra boncolgatni. Egyszer már feldobtam az asztalra, és bemutattam, hogy mi magyarok miért utasítjuk el zsigerből a migrációt,
Vannak dolgok amikkel szükségszerű foglalkoznunk, és vannak dolgok amikkel nem. Én legalábbis így vagyok vele. Aki ismer, az tudja, hogy alapvetően egy nyugodt ember vagyok, és nagyon nehéz kizökkenteni a komfortzónából. Ezért is tartom magam ahhoz, hogy nem foglalkozok aktuálpolitikával. Vannak ezzel kapcsolatban unalomig ismételt mondataim, aki már olvasta az úgyis tudja, aki meg nem, az keressen vissza utánuk.
Napjaink gumicsontja ez a szó. Mindenki ezzel van elfoglalva nap, mint nap. A megítélése természetesen mindenkinél más, de alapvetően nem nagyon van olyan ember akit ez a dolog hidegen hagyna. Most jön a támadás, hogy miért foglalkozok a témával, hiszen én rendre el szoktam határolódni amikor aktuálpolitikai téma vetődik fel.
Kicsit messziről indítom az értekezésemet, és elég sok mindent fogok érinteni, de aki ismer, az már megszokhatta tőlem. Kezdjük Mongóliával. A mongolok jelentős többsége két országban él. Mongóliában, és Kínában. Mongóliában önállóak, Kínában még az autonóm tartományukban is kisebbségben élnek. Ettől függetlenül a Kínában élő mongolok száma jóval meghaladja a mongóliai mongolokét.
A kényszerszünet kicsit hosszabbra nyúlt, mint terveztem, de ebben sokat segít az is, hogy több olyan munkában vagyok benne, ami teljesen elveszi az időmet. Remélem hamarosan a nagyközönség elé tudom tárni őket, így olvasóimban talán kisebb lesz a hiányérzet a mostani pangás miatt. Az elmúlt időszak fő eseménye a 100 évesnek hazudott Románia nemzeti ünnepe volt,
Az utóbbi időben sikerült egy kicsit eltűnnöm, amiért bocsánatot kérek mindenkitől. Székhely áthelyezés történt, és ennek köszönhetően az internet hozzáférésem sem volt megfelelő, így nem tudtam magamról megfelelő szinten életjelet adni.
Végre nem csak én, hanem az ország elitje is átesett egy frissítésen. Úgy érzem, hogy ha kormányzati szinten is elkezdik hirdetni, hogy mi márpedig türk nép vagyunk, és nem finnugor, akkor ott hamarosan bekövetkezik a gyökeres fordulat. Az utóbbi időben a finnugor elmélet egyébként is haláltusáját vívta, de azért néha voltak fellángolásai.
A hónap különlegessége mindenképp a Térképcentrum megnyitása volt. Ha valami újfajta térképet csinálok ígérem mindenképpen bekerül oda. Sok pozitív visszajelzést kaptam már, úgyhogy érdemes volt megcsinálnom.
