Történelemtanulmányok margójára
Mottó: A bíró által megítélt 11-esből született gól akkor is érvényes, ha az egész publikum háborog.
Nincs szó képzavarról, ugyanis tényleg úgy érzem magam, mint az egyszeri játékvezető, aki egy hatalmas szurkolótáborral rendelkező, nagy múltú csapat ellen 11-est ítél. Ám, ha egy kicsit utána nézünk a nagy múltú csapatnak, kiderül, hogy nemrég alapította pár hazug, becstelen gazember, szurkolótábora pedig nem más, mint egy hőbörgő csürhe. A párhuzam pedig a ma oly népszerű történelemszépítés (vagy inkább történelemhamisítás) miatt került elő. Jelentéktelen nemzetek, jellegtelen történelmüket igyekeznek kiszínezni, felnagyítani, én meg nem győzöm leszedni róla a sallangot, hogy végre előkerüljön az igazi történelem.
Jelen műben bátorkodtam három 11-est is megítélni, aminek a szenvedő felek várhatóan nem fognak örülni. Ez azonban engem, egy cseppet sem érdekel.
Ez volt a Közép-európai ál(la)mok előszava. Most utószó lett belőle, hiszen mind a három „tizenegyes” már fent van az oldalon. A Szlovákiával foglalkozó részben szintén szerepel az előszó is, és ott már egy pár szóban előrevetítettem, hogy mit kell tudni erről a könyvről. Ami igazából sorsközösséget vállal a 72 vármegyével, ugyanis sosem jelent meg „kötve-fűzve”. A vármegyékkel ellentétben viszont neki nyomós oka volt arra, hogy miért nem került soha nyomda közelébe. Egyszerűen azért, mert nem is jutottam el odáig, hogy erre gondolhassak. A román és a szerb rész komoly kutatómunka gyümölcseként már az ezredforduló tájékán megérett, de az akkor 7 éves Szlovákiába beletört a bicskám, és ráadásul elkezdtem komolyabban foglalkozni a vármegyék kidolgozásával is. Tehát ez a könyv, úgymond, érdeklődés hiányában nem került befejezésre. Mostanra azonban túltettem magam a szlovák problémán, és ha nem olyan részletesen kidolgozottan, de beillesztettem róluk is egy pár sort. Nem véletlen, hogy a továbbiakban közölt felhasznált irodalom elsősorban a másik két országgal foglalkozik. Természetesen előbb egy tartalomjegyzéket is ideillesztek, hogy könnyebb legyen megtalálni a fejezeteket.
A romanománia árnyoldalai I. (Oláhország a kezdetektől az I. világháború végéig)
A romanománia árnyoldalai II. (Oláhország az országrablástól napjainkig)
A puskaporos hordó I. (Rácország a kezdetektől az I. világháború végéig)
A puskaporos hordó II. (Jugoszlávia összetákolása és széthullása)
Felhasznált irodalom:
A conducator végnapjai (riportkönyv); Budapest, 1990.
Ács Zoltán: Nemzetiségek a történelmi Magyarországon; Budapest, 1984.
Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzása; fordította: Dr. Gyomlay Gyula, 1900.
Botlik József: Erdély tíz tételben, 1988.
Bölcs Leó: A hadi taktikákról; fordította: Dr. Vári Dezső, 1900.
Braun Róbert: A romániai agrárkérdés; Korunk 1931. november
Cantemir, Dimitre: Moldva leírása; Bukarest, 1973.
Colescu, Leonida: Analiza rezultatelor recensâmântucul al populatiei româniei dela 1899.; Bukarest, 1944. Institutul central da statisticâ.
Dr. Mészáros Sándor: A győztesek igazsága; Újvidék, 1991.
Durandin, Catherine: A román nép története; Párizs, 1995.
Eliade, Pompiliu: A francia befolyás a romániai közszellemre; Párizs, 1883.
Ellwood, Sheelang: Franco; London-New York, 1994.
Frinyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest, 1990.
Galántai József: A Habsburg monarchia alkonya; Budapest, 1985.
Galántai József: Az első világháború; Budapest, 1980.
Glatz Ferenc (szerk.): Magyarok a Kárpát-medencében; Budapest, 1988.
Gurdezi: A magyarokról; fordította: Gr. Kuun Géza, 1900.
Gurdezi: A szlávokról; fordította: Gr. Kuun Géza, 1900.
Hampel József: A honfoglalási kor hazai emlékei; Pörtschach, 1899.
Hunya Gábor: Az élelmezési válság okai; Budapest, 1990.
Hunya Gábor: Ceausescu-korszak gazdasága; Budapest, 1990.
Hunya Gábor: Románia területi fejlődése és regionális politikája; Budapest, 1990.
Ibraileanu, Garabet: A nyugati kultúra bevezetésének szakaszai a XIX. század előtt; Iasi, 1909.
Jócsik Lajos: A kelet-európai paraszttömegek eladósodása; Korunk, 1939. április
Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia; Budapest, 1999.
Kogalniceanu, Mihail: Előszó a nemzeti történelem előadásához; 1843.
Kristó Gyula: Az Anjou-kor háborúi; Budapest, 1988.
Macek, Vlado: Visszaemlékezés; Zágráb, 1992.
Marschalkó Lajos: Kik árulták el 1918-ban Magyarországot; Budapest, 2000 (az 1942-es kiadás hasonmás kiadása)
Matalne, Ivor: A második világháború: London, 1989.
Matuska Márton: A megtorlás napjai; Budapest, 1992.
Miklosich: Monumenta serbica 4. 1. IX. oklevél
Munteanu, Vasile: Az erdélyi falu ellentmondásai; Korunk, 1936. február
Nestor-krónika; fordította: Dr. Hodinka Antal, 1900.
Officina világévkönyv 1994/1995
Padányi Viktor: Dentu-Magyaria; Veszprém, 1989.
Pászka Imre: A fordított folyamatok alternatívái; Budapest, 1994.
Süle Andrea: Románia politikatörténete; Budapest, 1990.
Raffay Ernő: A vajdaságoktól a birodalomig; Szeged, 1989.
Réti Tamás: A román tervgazdaság kialakulása; Budapest, 1987.
Russo, Alecu: Emlékezések; 1855.
Sokcsevits Dénes – Szilágyi Imre – Szilágyi Károly: Déli szomszédaink története; Budapest, 1993.
Sós Judit és Farkas Zoltán: Erdély; Budapest, 2002.
Stere, Constantin: Szociáldemokrácia vagy népiség; Iasi, 1908.
Szabó Árpád: A bánsági magyarság; Korunk, 1939. április
Szegő Iván Miklós: Jugoszlávia - 74 éves korában elhunyt; Budapest, 2003.
Szent Konstantin (Cirill): Pannoniai legenda; fordította: Dr. Hodinka Antal, 1900
Szloboda János: Tanúk és vértanúk; Újvidék, 1997.
Tánczos Vilmos: A moldvai csángók lélekszámáról, 1997.
Theotmar salzburgi érsek levele IX. János pápához; fordította: Marcali Henrik, 1900
Varga E. Árpád: Népszámlálások a jelenkori Erdély területén; Budapest, 1992