Magyaroszág Europa novában
Úgy látom „Europa nova” megalkotásával sikerült elérnem amit akartam. Élénk érdeklődést váltott ki, és remélem, hogy elgondolkozásra is inspiráltam a látogatókat. Arra gondoltam, hogy meg kéne vizsgálni részleteiben, hogyan is fog kinézni Európa pár év múlva. Szándékosan nem írtam sehová, hogy mikorra gondolom az általam előrevetített határok kialakítását, amivel lehet, hogy hibát követtem el. Nem gondolom ugyanis, hogy például 2050-re fog így kinézni, mert ha ilyet állítanék, az ellenkezne a nézeteimmel. Sajnos nem szeretem a hatásvadász kijelentéseket, hanem szeretek mindig a realitások talaján maradni, még akkor is amikor egy ilyen „mi lenne, ha…” játékot játszunk. Nézetem szerint valamelyik határmódosulás pár éven belül, valamelyik kicsit később fog lezajlani, de lényeges, hogy mindegyik a közeli jövőben, és szerintem ténylegesen be fog következni.
Nézzük is meg ezeket, és hatásaikat is. Kezdjük a minket leginkább érintővel, a Kárpát-medencével. Térképem az általam előrevetített határmódosulásokat mutatja. Így a magyar-székely-horvát egyesülés állama 221.965 km2-re fog nőni. Ezzel az Új-Európa 50 államából a 12. legnagyobb területű országa lesz. Közel 20,7 milliós lakossága pedig a 11. ebben a sorban. Csak összehasonlításképpen: Magyarország napjainkban területileg 19., népesség szempontjából 17. Az új egyesülést azért neveztem el a Szent Korona országának, mert szerintem ez lehet az összekapcsoló erő, és mivel több államalkotó nemzet is van, nem lehet egyiküket sem kiemelni vezető néppé. Ha megvizsgáljuk a nemzetiségi viszonyokat, a 2011-es népszámlálások szerint, akkor láthatjuk, hogy a magyarság aránya az új államban mindössze 51%, de ha úgy vesszük, hogy az egyesülés négy nemzet között jött létre, és államalkotó nemzetnek tekintjük a magyar, a horvát, a ruszin és a bosnyák népet is, akkor láthatjuk, hogy ezek a nemzetek aránya már 86%! Magyarországon a magyarok aránya több mint 77%, a ruszinoké pedig 8%. Székelyföldön a magyarok aránya 72%. Horvátországban 63% horvát, és 25% bosnyák. A legjelentősebb kisebbség a szerbeké. Ők másfél milliónyian vannak. A cigányok ki tudja mennyien. Én 400 ezerre teszem a számukat. A románok 260 ezren, a német több mint 100 ezren. A többi nemzetiség esetében már csak szórványról beszélhetünk. Ezek az arányok azonban már az egyesülés pillanatától változni kezdenének. Kárpátaljáról az ukránok már a függetlenség kikiáltásakor elkezdenének kivándorolni. Csak a ruszinok maradnának. Az egyesüléskor pedig magyarok települnének be, és az ukránok kivonulása felgyorsulna. Az újonnan létrejövő határmente is fejlődésnek indulna. Uzsok közelében létrejönne a régóta vágyott közös magyar-lengyel határ. Ez a térség erőteljes fejlődését vonná maga után. Székelyföld jelenlegi 180 ezres románsága rohamos fogyásnak indulna. 2002 és 2012 között 20 ezerrel csökkent a románság száma, úgy, hogy Székelyföld Románia része volt. Ez a szám az autonómia, majd az önállóság, végül a Magyarországgal történő egyesülés után hatványozottan nőne. A magyarság be-, illetve visszavándorlása pedig sosem látott méreteket öltene. Székelyföld teljesen kiaknázatlan kincsei végre felszínre tudnának kerülni. A Vajdaság mindig is Magyarország éléstára volt. Innen is nagyfokú kivándorlás kezdődne, hiszen a szláv lakosság nagy része a jugoszláv-háború idején lett ide telepítve. Viszont nagyon sok magyart elüldöztek, akik visszavágynak szülőföldjükre. Mindezek fényében tehát újragondolva a korábban felsorolt nemzetiségi adatokat már nem is olyan vészes a helyzet.