A föld azé, aki teleszüli
Tudom kissé groteszk a mondat, de nagy igazság rejtőzik mögötte. Élő példákat lehet hozni a történelemből, hiszen így hódították el tőlünk az oláhok Erdélyt, vagy a rácok a Délvidéket. Igaz ők ugyanezen apropóból vesztették el Koszovót. De említhetek egy közelmúltban történt ilyen fajta hódítást a Krímből. Ami a legszörnyűbb, hogy hiába volt évszázadokig egy adott ország része, hiába utal az épített örökség minden egyes köve az eredeti tulajdonosra, ha az etnikai hódítás mindezt elsöpri. Azonban most itt a lehetőség az események visszafordítására! Akármilyen furcsa, de a kor embere nem fogja fel, hogy épp olyan dolgok történnek vele, amik évtizedek múltán benne lesznek a történelemkönyvekben. Pedig ezek azok lesznek. Természetesen, ha lesz elég merszünk, hogy meglépjük. Székelyföld egyre komolyabb autonómia törekvései mellett nem sokáig mehet el a nyugati történelemformáló közvélemény. Tudatosítani kéne bennük, hogy ez (most még!) nem egy irredenta törekvés, hanem egy nép önrendelkezési jogának a tiszteletben tartása. Amennyiben sikerül kiharcolni az autonóm státuszt, megindulhat a visszahódítás. A Nagy-Magyar-alföld mindig is komoly potenciállal rendelkezett. A teljesen kipusztított terület a török hódoltság után hamar szárnyra kapott. 1787-ben Csongrád vármegye lakossága még csak 65 ezer fő volt, 1910-re 326 ezerre nőtt. Úgy, hogy folyamatos kirajzások mentek a Délvidék felé. Békés vármegye 68 ezres lakossága az alig több mint 100 év alatt 300 ezerre nőtt. A teljes Duna-Tisza közének népessége az alig több mint 900 ezerről 4 millió fölé kúszott. Ahogyan azt már egy másik tanulmányban ecseteltem a román népesség a kivándorlásnak köszönhetően nagymértékű fogyásnak indult. Amennyiben Magyarországról Székelyföld megfelelő támogatást kap, mind gazdasági, mind etnikai szempontból, akkor pár éven belül borulnak az etnikai arányok, és az lehet, ami az első világháború előtt lezajlott, csak fordított előjellel. Ha az autonómia létrejön, akkor a Székelyföldön megtermelt vagyon nagy része a területen marad. Magyarország rendelkezik akkora erőforrással, hogy beruházásokat tudna végrehajtani a teljesen kihasználatlan területen. Akár gyárak telepítése se lehetne elképzelhetetlen, ahol csak magyar munkaerőt alkalmaznának. Mivel Magyarországra települt nyugat-európai cégeknél is elvárás az idegen nyelv ismerete, így ez nem ellenkezne semmilyen EU-s normával sem. Mivel az ott élők nagy része magyar állampolgár, így Magyarországról is nyugodtan települhetnének olyanok, akik Szabolcsban, vagy Borsodban nem tudnak munkát találni. Több százezer emberről van szó, akiknek a segítségével visszahódíthatjuk az ezeréves határokat. Vagy legalábbis egy részét, dehát kezdetnek az sem rossz.