Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

Játékok

Trianon nélkül

Bereg vármegye napjainkban Trianon nélkül

A vármegye életében a Trianon nélküli lét összlakosság tekintetében nem hozott volna jelentős változást. Az lenne csak a jelentős különbség, az országhatár nem a déli, hanem az északi oldalán húzódna, és ezért kissé eltolódna a területek fejlődése. A fő vonal maradna a Latorca völgye, hiszen továbbra is itt megy át a Budapest-Lemberg útvonal.

Ennek megfelelően fejlődne a vármegye és a Tiszaháti járás székhelye Beregszász. Lakossága mindössze 1.700 fővel lenne több, de a magyarok aránya a jelenlegi 50% helyett 97% lehetne.

Bővebben...

Árva vármegye napjainkban Trianon nélkül

   A sorozat egy újabb darabja kerül bemutatásra. Árvába utazunk, ahol egy az ország peremén fekvő vármegyét találunk, a periféria minden elemével. Trianon elmaradása esetén a mesterséges ipartelepítés is elmarad a vármegyében. Magyarok az adminisztratív munka miatt települnek ide, de emellett a tótok elvándorlása igen jelentős. A vármegye déli részére a stagnálás, a többire inkább a csökkenés a jellemző, így a századfordulón megkezdődő folyamat folytatódik.

Bővebben...

Abaúj-Torna vármegye napjainkban Trianon nélkül

   Ez az írás annak a sorozatnak lesz az első darabja, amit egy jó pár követni fog. Hogy egész pontosan mennyi azt még sajnos nem tudom, de törekszek a maximumra, és a 72 vármegye lesz a minimum. Annak akit érdekel, hogy mi is ez az egész annak javaslom a Játékleírás című bejegyzés elolvasását.

Bővebben...

Horvátország városainak etnikai viszonyai Trianon nélkül

   A Magyarország és Horvátország között meglévő sorsközösség teljesen rányomja a bélyegét a két ország történelmére. Mindkét ország ugyanazt az utat járta be, és a sorsa is hasonlóan alakult. A török megszállás Horvátország jó részén kiirtotta a horvátokat, úgy ahogy a magyarok is eltűntek olyan országrészekről ahol előtte döntő többségben voltak.

Bővebben...

Nagy-Magyar alföld városainak etnikai viszonyai Trianon nélkül

   A nagyrégió egyértelmű központja az északnyugati sarkában található Budapest, és környéke. Így, hogy csak a 20.000 fő fölötti településekkel foglalkozok nyolcat találunk a főváros közvetlen közelében. Etnikailag nem mondható nagyon színesnek a térség, de találunk jelentős számban kisebbségeket. Sőt, van olyan település ahol nem a magyar elem van többségben.

Bővebben...