Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

Játékok

Trianon nélkül

Magyarország régiói II. (Erdély)

   Rögtön az elején oszlassunk el egy tévhitet. Erdély nem Nagyváradnál kezdődik, hanem a Királyhágónál. Most ezt a négy régióból álló tájegységet szeretném bemutatni. Ez egy történelmi régió, történelmi felosztással, amibe azért kénytelen voltam egy kicsit belenyúlni.

Észak-Erdély

   Ez a régió 3 vármegyét foglal magában. Központi vidéke a Szamos-völgye, területe 14.125 km2. Itt található az összes jelentős városa. Fontos útvonalai Kolozsvártól Bánffyhunyadon át a Királyhágó felé, valamint Szamosújvártól Besztercén át a Borgói-szoros felé. Bár Beszterce-Naszód vármegye történelmileg a Királyföldhöz tartozik, de mivel elszakadva fekszik tőle, ezért ehhez a régióhoz csatoltam. Ez a vármegye a legelmaradottabb a régióban. Jelentős települése csak Beszterce. Itt van a legtöbb ipari létesítmény. Faipari mellett elsősorban az élelmiszeripari. A vármegyére egyébként is a faipar dominál. Északkeleti felében vannak vasbányák, és a délnyugati részén van só. Szolnok-Doboka vármegyében a bányászat dominál. Északi részén színesfém- és vasbányák vannak, középső vidékén pedig jelentős só telepek. Nyugati felén találhatók szénbányák, de a déli rész az állattenyésztésé. Dés a sóbányászat központja, Szamosújvár pedig könnyűipari központ. Az északi bányászközpont Magyarlápos. Kolozs vármegye elsősorban Kolozsvárról szól. Jelentős ipari centrum, mely egyben egész Erdély központja is. A vármegye nyugati részén az állattenyésztés a fő tevékenység, de található itt vas- és szénbánya is. A középső részen, Kolozs térségében só telepek vannak, attól keletre viszont hatalmas földgázmezők. Itt folyik Erdély legjelentősebb kitermelése.

Dél-Erdély

   Szintén 3 vármegyés régió, melynek területe 14.969 km2. Fő ütőere a Maros völgy, majd Marosújvártól az Aranyosé. Eredetileg ide tartozna Fogaras vármegye is, de mivel elkülönülten fekszik, ezért átcsatoltam Királyföldhöz. Itt is a bányászat és az ahhoz kapcsolódó ipar, ami meghatározza a régió arculatát. Torda-Aranyos vármegye nyugati részén a kiterjedt erdőségek miatt a faipar a jellemző, valamint az állattenyésztés, és az ehhez tartozó iparágak. A középső részén, Offenbányánál aranybányák, Torockó környékén vasbányák találhatóak, Torda vidékén pedig jelentős só telepek. Alsó-Fehér vármegye északnyugati részén szintén találhatók jelentős színesfémbányák, melyekhez a már említett offenbányai is kapcsolódik. Központjai Abrudbánya, Verespatak és Zalatna. Marosújváron található az ország egyik legjelentősebb só kitermelő központja. De található só még a délkeleti részen is Vízaknánál. A vármegye középső vidéke inkább a gyümölcstermelésé, és az élelmiszeriparé. Hunyad vármegye északi részének arculatát az ide is benyúló Erdélyi-érchegység határozza meg. Színesfém- és szénbányák, Brád központtal. A középső vidéken a vasbányászat és a vasipar a meghatározó. Fő központja Vajdahunyad, de jelentős telephelyeket találunk még Déván, Pusztakalánon, Szászvárosban és Kudzsíron. Déva még fontos kereskedelmi és mezőgazdasági központ is. A vármegye déli részében Petrozsény központtal szénbányászat folyik.

Királyföld

   A már említett, történelmileg nem, de földrajzilag mindenképp idetartozó Fogaras vármegye idekapcsolásával a régió 5 vármegyéből áll, de területe a legkisebb, 12.616 km2. A régió északi részét teljesen elfoglaló mezőségi földgázmező nagyban befolyásolja az arculatát, és jelentős hatással van a környező régiókra is. Kis-Küküllő vármegye inkább a kitermelés a meghatározó, de Dicsőszentmárton fejlődését is vegyipari tevékenység határozza meg. Erzsébetvárossal együtt azonban mezőgazdasági központok is. Nagy-Küküllő vármegye északi részében szintén a vegyipar a fő iparág, központjai Medgyes és Segesvár. Segesváron azonban a könnyűipar is jelentős, hiszen a vármegye déli részén már az állattenyésztés a számottevő. Délkeleti részén találhatóak még vasbányák. Ezek, és a székelyföldi bányák biztosítják Brassóban a vasipar működését. De jelentős itt még a vegyipar, az élelmiszeripar és a gépgyártás is. Brassón kívül Brassó vármegyében csak kisebb telepek vannak. Fogaras vármegyében is csak Fogaras a meghatározó. Itt az állattenyésztés a húzóágazat, de azért nem elhanyagolható a zernesti papírgyár, és a vármegye faipari létesítményei. Szeben vármegye iparát az állattenyésztés és az erdőségek határozzák meg. Nagyszebenben azért települt vegyipari létesítmény is.

Székelyföld

   Ahogy a Királyföldet az elterülő földgázmező, úgy Székelyföldet az elterülő erdőségek dominanciája befolyásolja. Székelyföld 4 vármegyéből és 16.094 km2-ből áll. De amint már említettem a mezőségi földgázmező itt is kifejti hatását. Ezért lehetett Maros-Torda vármegye székhelye Marosvásárhely jelentős vegyipari központ. A Maros felső folyásánál Szászrégen fölött már a faipar a jellemző, de a vármegye déli részén Szováta központtal jelentős a sóbányászat is. Ennek folytatása az Udvarhely vármegye északi részén található só telep, Parajd központtal. A vármegye középső részén, Székelyudvarhelyen és környékén már a faipar és az élelmiszeripar a meghatározó. A keleti részen Szentegyháza központtal, vasipari tevékenységgel találkozunk. Itt és a délkeleti részen vas- és lignitbányák vannak. Csík vármegyében két jelentős bányaközponton kívül, melyek Ditró és a Csíkszentdomokoshoz tartozó Balánbánya, szinte csak a faipar és az ahhoz kapcsolódó iparágak a jelentősek. A Csíki-medencében természetesen még jelentős állattenyésztés is folyik. Háromszék vármegyének nincs jellemző arculata. Északnyugati felében a Brassót kiszolgáló vas- és szénbányákat találjuk. Ezek mellett a mezőgazdaság és a faipar meghatározó. Sepsiszentgyörgyön fontos még a papírgyártás.

Szólj hozzá!