Magyarország régiói IV. (Alföld)
Az ország szíve, és egyben az éléskamrája is. Északnyugati részébe találjuk a Pilist, a Gödöllői-dombságot és a Mátrát, de ezen kívül tökéletesen sík vidék. Ez a nagy terület mindössze két régióra oszlik.
Duna-Tisza köze
Ez a hosszan elnyúló terület mindössze két vármegyéből tevődik össze, de 23.531 km2. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye a legnagyobb az országban, és Budapest miatt a legjelentősebb is, de ehhez képest kevés igazi ipari centrummal rendelkezik. Budapesten és környékén, kevés kivétellel, minden iparág képviselteti magát. Értelmetlen lenne felsorolni. Viszont ezen kívül csak Vác, Kecskemét és Kalocsa rendelkezik olyan ipari létesítményekkel, ami nem kizárólag a mezőgazdaságra épül. Nagy konzervgyárat találunk viszont Nagykőrösön, és kiemelendő a pilisi szénbányászat. Bács-Bodrog vármegye szintén a mezőgazdaságról szól. Ebből Baján a gépgyártás, Szabadkán a vegyipar, Zentán a könnyűipar, Kúlán a cukorgyár, valamint több sörgyár különíthető el. A Tisza mentén az ártéri erdők hasznosítására jelentős faipar alakult ki. A vármegye legkiemelkedőbb ipari centruma azonban Újvidék, a dunai átkelőhelye miatt is. Itt található vegy- és gépipari létesítmények is. Kőolajfinomítója az alföldi olaj feldolgozására települt. A vármegyében Magyarkanizsán termelnek ki kőolajat.
Tiszamente
Ez a régió viszont 7 vármegyét foglal magába, ami a legtöbb, de így is csak a második legnagyobb. 25.945 km2. A régió teljes területén a mezőgazdaság dominál, így a kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó településeket külön ki sem emelem. A bányászat a mátrai szénmezőkre és az alföldi kőolaj- és földgázlelőhelyekre szorítkozik. Ezek viszont kiemelkedőek. Heves vármegyéhez tartozik a már említett mátrai szénmező, valamint a Mátrában jelentős még az üveggyártás is. Síkvidéki területein elsősorban cukorrépát termelnek, erre települt Hatvanban a cukorgyár. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Jászsági része szintén cukorrépában erős, ezért találunk Szolnokon is cukorgyárat, de ott még a vegyipar is számottevő. Elsősorban az alföldi földgázlelőhelyek kiszolgálása zajlik a városban. Törökszentmiklósban gépgyár van, a vármegye többi területe mezőgazdaságra épül. A Tisza mentén elsősorban a gyümölcstermelés jelentős, távolabb a folyótól már inkább a gabonatermesztés. De jelentős földgázlelőhelyek is vannak a vármegyében. Akárcsak Hajdú vármegyében, ahol szintén jelentős a cukorrépa termelés. A vármegye cukorgyára Kabán található. Debrecen ipara elsősorban a vegyiparra épül, de jelentős a gépgyártás is, ahogy az élelmiszeripar is, valamint a dohánygyár. Ez elsősorban a Szabolcs vármegyei dohányföldeknek köszönhető. Ahol nem dohányt termesztenek, ott a futóhomok megkötésére telepített gyümölcsösök biztosítják a megélhetést. Nyíregyházán az élelmiszeripar mellett a gépgyártás és az építőipar a fejlett. A vármegye északi részén kőolajfinomítókat találunk, de a legjelentősebb a galíciai olaj feldolgozására települt nyírbogdányi. Visszatérve a déli részre, itt már inkább az állattenyésztés dominál. Elsősorban Békés vármegyében. Húsipai központok Gyula, Orosháza és Békéscsaba. Emellett Orosházán jelentős az üveggyártás, Tótkomlóson pedig a földgáztermelés. Csanád szintén nagy állattenyésztő, de itt a zöldségtermesztés is megy. Állattenyésztő központok Mezőhegyes és Battonya. Makó főprofilja pedig a hagyma. Csongrád vármegyében szintén jelentős az állattenyésztés. Szegeden virágzó húsipar mellett, jelentős a gyümölcstermesztés, meg egyéb mezőgazdasági tevékenység, elsősorban a tanyákon. Egyébként jelentős vegyipari központ, a közelben kitermelt kőolajnak köszönhetősen. Hódmezővásárhelyen a gépgyártás van jelen a mezőgazdaság mellett.