Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

Játékok

Trianon nélkül

Magyarország régiói V. (Partium)

   A Nagy-Magyar-alföld keleti része, de keleti felén már hegységek emelkednek. Észak-déli irányban végignyúlik az egész országon, és átöleli Erdélyt. Három régióból áll össze ez a nagyon változatos táj.

Bánát

   Nyugati fele természetesen síkság, míg keleti fele hegyvidék. Mindössze három vármegyéből áll, de így is ez a legnagyobb területű régió. 28.522 km2. Torontál vármegye teljes egészében mezőgazdasági vidék. Része is a magyar búzakamrának. Ipari központok csak a nagyobb városokban alakultak ki. Jelentősebbek Pancsova, Nagybecskerek, Nagykikinda, Törökkanizsa és Nagyszentmiklós. Temes vármegye szintén része a búzakamrának, hiszen jelentős felesleget termel a kenyérgabonából, attól függetlenül, hogy keleti fele már erősen dombos. Jelentős ipari települései a kiemelkedő Temesvár mellett Detta, Lippa és Versec. A többi helyen csak a mezőgazdasággal összefüggő ipar van jelen. Krassó-Szörény vármegye ellenben teljesen más profilú. Itt a vas- és szénbányászat valamint a vele összefüggésben álló vasipar van jelen. Kivételt képez az északi rész, ahol az élelmiszeripar, valamint a délkeleti rész, ahol a faipar dominál. Jelentős vasgyárai Lugos, Nadrág, Nándorhegy, Resicabánya és Stájerlak. Kiemelkedő gépgyárai Resicabánya, Boksánbánya és Orsova. Orsován emellett sörgyár, hajógyár és kőolajfinomító is üzemel. A faipar központja Karánsebes.

Dél-Partium

   Itt is nagyjából fele-fele arányban sík illetve hegyvidéki a régió. Közepes területű, csak két vármegyéből áll, és 16.705 km2. Arad vármegye nem bővelkedik az ipari központokkal. Aradon kívül csak Világoson van egy jelentősebb szeszgyár. Aradon viszont annál kiemelkedőbb. Elsősorban a gépgyára és a vármegye faiparára támaszkodó papírgyára az igazán említésre méltó. A nyugati részen a mezőgazdaság a jellemző, a hegyvidéken a már említett faipar, keleti felén pedig jelentősebb vas- és szénbányákat találunk. Bihar nyugati fele szintén mezőgazdasági, de itt már több nagyobb település is található. De természetesen itt is a székhely, Nagyvárad kiemelkedik a többi közül. Többek közt a vegyipar, a könnyűipar és a gépgyártás a jelentős, de említésre méltó az élelmiszeripara is. További ipari centrumok: Nagyszalonta, Érmihályfalva, Mezőtelegd, Élesd, Belényes és Vaskóh.

Észak-Partium

   Itt már nem olyan könnyen leírható a táj, mint a másik két régióban, de a Nagy-Magyar-alföld ide is benyúlik.  A négy teljesen különböző típusú vármegyének összterülete 21.031 km2. Szilágy vármegye nem igazán kiemelkedő iparából Csak Zilah és Szilágysomlyó ami komolyabb. Mezőgazdasága a helyi igényeken elégíti ki, talán faipara, és gyümölcstermesztése ami megemlíthető. Szatmár azonban a régió vezetője. A keleti mezőgazdasági és a nyugati bányász vidék között Szatmárnémeti kiemelkedő ipari központ. Elsősorban a mezőgazdaságot kiszolgáló ipara számít, de van itt gépgyár, vasgyár és kőolajfinomító is. Bányászati szempontból Nagybánya a központ, melynek környékén elsősorban színesfémeket bányásznak, az Avasi járásban pedig szenet. Ugocsa többnyire sík felszínének köszönhetően inkább mezőgazdasági beállítottságú, de a nyugati felén emelkedő hegységeiben találunk vasbányákat.  Ellenben Máramaros vármegyében csak a Tisza mentén található sík vidék, de így is csak a déli felén található komolyabb bányászati tevékenység. Elsősorban vas és só. A többi részen a faipar a jellemző, de az magas szintű.

Szólj hozzá!