Árva vármegye napjainkban Trianon nélkül

   A sorozat egy újabb darabja kerül bemutatásra. Árvába utazunk, ahol egy az ország peremén fekvő vármegyét találunk, a periféria minden elemével. Trianon elmaradása esetén a mesterséges ipartelepítés is elmarad a vármegyében. Magyarok az adminisztratív munka miatt települnek ide, de emellett a tótok elvándorlása igen jelentős. A vármegye déli részére a stagnálás, a többire inkább a csökkenés a jellemző, így a századfordulón megkezdődő folyamat folytatódik. Mivel 1910-hez képest a lakosság 10%-kal csökkent így minden marad a régiben. A csökkenés a többség fogyásának köszönhető, mivel a magyarság létszáma megduplázódik. Az autópálya a Besztrovai-hágón lép be, és a Podvilki-hágó hagyja el a vármegyét. Mivel azonban nincs jelentősebb ipar, így csak átmenő forgalom van. Logisztikai szempontból csak a határ a számottevő.

   Az Alsókubini járás minimális fejlődését az infrastruktúra fejlődése hozza. Kralovánnál csatlakozik az árvai vasútvonal a Vág-völgyi vasútvonalhoz. Alsókubinban az adminisztrációs központ mellett faipar található, amihez Zázriva biztosítja a fát. Nagy volumenre természetesen ne gondoljunk, mivel Alsókubin csak egy 2.333 fős falu. A csekély ipar mellett elsősorban a turizmus, ami jelentősebb, de elsősorban a falusi turizmus.

   A Vári járásban pedig szinte csak a turizmus az egyetlen foglalkoztató. A legnagyobb település a járásszékhely Turdossin 1.187 fővel. Ettől már csak kisebb településeket találunk a járásban. A legjelentősebb turisztikai központ természetesen Árvaváralja. Maga a település nem nő nagyra, mivel a környék települései számára is biztosítja a megélhetést. Ezen kívül kevésbé számottevő turizmus van még Podbjelben, ahol a jellegzetes árvai gerendaházai és vashámorainak maradványai, valamint az egykori vasolvasztó maradványai vonzanak némi látogatót. Ahogy Zuberecre is csak a túrázók hoznak némi bevételt, meg a helyi kőbánya. A többi településnek itt is a faipar biztosít kenyeret.

   Északon Námésztónál a Fehér-Árva felduzzasztásából létrejött Árva-tó, a vizes sportok kedvelőinek nyújt kikapcsolódást. Bár vize elég hideg, így fürdőzésre kevésbé alkalmas. A tó kialakításához már 1870-ben tervezték a gát építését a mai helyén. A tározó feltöltése során több település is víz alá kerül. Ezek lakosai a környező településekre költöznek, ezért tudnak ezek kissé magasabb népességet produkálni, mint a többiek. Az egykori Szlanica megmaradt „Szentkereszt felmagasztalása” nevű temploma ma szigetként emelkedik ki a tóból. A szigetet sétahajóval lehet megközelíteni. Az Árvafüreden lévő jódos-brómos forrásoknak köszönhető a vármegye egyetlen gyógyfürdője.

   Az Árvanádasi járáshoz tartozik az Árva-tó gátján lévő vízerőmű, így a kiszolgáló személyzetet is a település biztosítja. A lengyel határ közelsége miatt kissé kedvezőbb a járás helyzete, de a nagymértékű elvándorlás miatt komoly ipartelepítés nem is tud létrejönni. Sokat elmond, hogy Árvanádasd a vármegye legnagyobb lélekszámú települése 3.283 fővel. A határ egyébként Jablonkára van még pozitív hatással. A határátkelő Podvilk. A járásban turizmus Alsólipnicán van.

   Lássuk mindezt címszavakban.

   Összlakosság 71.154 fő, melyből 8% magyar, 1% német, 74% tót és 17% lengyel. Népsűrűség 35,2 fő/km2. Növekedés 1910-hez képes 0,9-szeres.

   Alsókubin, mint a vármegye székhelye külön kezelve a járástól, egy fejlődő település. 2.333 tót és magyar lakos. Növekedés 1,23-szoros. Fejlődése az adminisztrációs telepítés miatt van. A magyarok száma megduplázódott, a tótoké stagnál. A vármegye életének irányítása mellett a fafeldolgozás van jelen.

   Alsókubini járás (Alsókubin nélkül): Stagnáló járás, 13.917 tót lakos, jelentős magyar kisebbséggel. Növekedés: 1,0. 38,4 fő/km2. A változás mindössze 16 fő, mivel attól függetlenül, hogy a magyarok száma majd négyszeresére nőtt, a tótoké annyival csökkent. Fő tevékenység a faipar.

   Kralován 475 magyar és tót lakos. Vasúti csomópont.

   Zázriva 2.730 tót lakos. Fakitermelés.

   Vári járás: Hanyatló járás, 9.826 tót lakos, jelentős magyar kisebbséggel. Növekedés: 0,77. Népsűrűség 24,9 fő/km2. A magyarok száma közel duplájára nőtt, de nagymértékű a tót kivándorlás.

   Turdossin 1.187 tót lakos, jelentős magyar kisebbséggel. Közigazgatás.

   Árvaváralja 252 tót és magyar lakos. Turizmus.

   Zuberec 705 tót lakos. Turizmus, kőbánya.

   Námésztói járás: Enyhén hanyatló járás. 26.656 tót lakos, csekély magyar kisebbséggel. Növekedés 0,97. Népsűrűség: 38,6 fő/km2. Az Árva-tó adta lehetőségek tartják szinten, de az utak elkerülik.

   Námésztó 2.661 tót lakos, jelentős magyar kisebbséggel. Közigazgatás, turizmus.

   Árvafüred 1.464 tót lakos. Turizmus.

   Bobró 1.393 tót lakos. Turizmus.

   Árvanádasdi járás: Hanyatló járás. 18.620 többségében lengyel lakos mellett, jelentős tót és csekély magyar kisebbséggel. Növekedés: 0,81. Népsűrűség 32,7 fő/km2. A nagymértékű fogyás, a lengyelek elvándorlásának köszönhető. A határ miatt elsősorban a logisztika fő tevékenység, de a jelentős logisztikai központok inkább Liptó vármegyében találhatóak.

   Árvanádasd 3.283 tót lakos, jelentős magyar kisebbséggel. Közigazgatás, vízerőmű, logisztika.

   Alsólipnica 2.100 lengyel lakos. Turizmus.

   Jablonka 2.260 lengyel lakos. Logisztika.

   Podvilk 1.070 lengyel lakos. Határátkelő.