Az utolsó két kerület a legjelentősebb a Kárpát-medence futballtérképén. Akkor is itt találnánk a legtöbb országos bajnokot, ha olyan dolgokat nem vennénk figyelembe, hogy 1901 és 1926 között csak Budapest és környékének csapatai vettek részt az országos bajnokság küzdelmeiben. Én viszont elsősorban azokat emelem ki akik 1926 után is megállták a helyüket, amikor profivá váltak a klubok, és az országos bajnokság valóban országossá vált.
Régen volt ilyen hálás téma Magyarország futballjával foglalkozni, mint ezekben a napokban. A legutóbb bemutatott két kerület után most újabb kettőt hozok. Itt már nagyobb szelet érintett a csonka Magyarországból, mint az előző részben, így érdemes egy kicsit részletesen is elemezni miként alakultak ki a nemzeti ligák.
Mi se lehetne aktuálisabb a napokban, mint azzal a témával foglalkozni, hogy miként alakult volna Magyarországon a futballélet Trianon nélkül. Természetesen nincs egyszerű dolgom, de a józanész szabályai szerint haladva nagyjából fel tudom térképezni. Segítségül hívtam az elemzéseimet is, ugyanis nem mindegy, hogy egy adott település milyen mértékben, és irányban fejlődött a megszállás alatt, és mi történt volna vele a magyar világban.
Azt mindenki könnyedén el tudja képzelni, hogy milyen lenne Magyarország, ha nem lett volna Trianon. Abba viszont már kevesebben gondolnak bele, hogy milyen lett volna Európa, ha Magyarország ugyanakkora marad, mint a nagy háború előtt. Ugyanis több ország meg sem születik, és amik már ’14-ben is léteztek, azoknak is máshol húzódott volna a határuk.
A Nagy-Magyar-alföld keleti része, de keleti felén már hegységek emelkednek. Észak-déli irányban végignyúlik az egész országon, és átöleli Erdélyt. Három régióból áll össze ez a nagyon változatos táj.
Bánát
Nyugati fele természetesen síkság, míg keleti fele hegyvidék.
