Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Európa véres pajzsa

   Az egész történet valamikor a XIII. században kezdődött, és napjainkban egy újabb fejezet kezdődött.    Európa nyugati népei úgy gondolták, hogy a védelmüket kelet-európai segédnépekkel oldják meg. Az eredeti ötlet valószínűleg onnan indult, hogy a mongol hódítás megtört ezeken a népeken, és már nem jutott el olyan erővel a nyugati végekre.

Bővebben...

Földrajzi anomáliák

   Mindent, ami eddig a szívünknek kedves volt, az már a múlté! Bebizonyítjuk, hogy a Föld nem gömbölyű! Igaz nem is lapos, még mielőtt valaki azt hiszi, hogy meghülyültünk. Korábban már tettünk utalásokat a Földkörtére, úgyhogy rendszeres nézőinket ez nem fogja váratlanul érni. A műsor gerincét a síkbeli ábrázolás fogja adni, úgyhogy maradunk a térképeknél, és igyekszünk kellő komolysággal bemutatni a földrajzi anomáliákat.

Bővebben...

Csak a számok nem hazudnak! (videó)

   A Churchillnak tulajdonított mondat szerint, kétféle hazugság létezik, a szemenszedett hazugság, és a statisztika. Hogy valóban ő mondta, arról már vita van, ezért inkább maradjunk annyiban, hogy a számok nem hazudnak. Mindenki más viszont igen.    A népszámlálások körülötti anomáliákat tárgyaljuk ki, hogy a statisztikai adatokban milyen szintű csúsztatások vannak, és ezekkel milyen rombolást lehet végrehajtani. A csalások szemmel láthatók, de ez sajnos senkit nem hat meg.

Bővebben...

Terra incognita 2. rész

   Elértük a földtányér szélét, és nem estünk le. Van ott valami nagy, amivel nem igazán tudunk mit kezdeni. Hatalmas terület, kevés lakos, és városok a semmi közepén. Ezeket elemezzük, és megállapítjuk, hogy ha ez valakinek a tudatalattija, akkor az egy nagyon beteg ember. Viszont az az igazi férfi, aki az asszonyról egy egész várost nevez el.

Bővebben...

Hányfelé laknak tótok?

Földkórosok 3. adása.

„Ha a tótokat cserben hagyta a legtermészetesebb patrónusok, a krumpli; ha megharagudott rájuk a föld, a mostoha anyjuk, és nem hozott nekik termést; ránk, testvéreikre, a magyarokra hárul a kötelesség.” Mondta anno Mikszáth Kálmán.

De mi melyik tótokról fogunk beszélni? Becsapós, mert van egy pár ebben a szláv tengerben.

Bővebben...

Most akkor ki a gyarmat?

A Földkórosok 1. adása Dél-Amerikával foglalkozik. Brazília és Uruguay függetlenné válásának története, ahogy a két ország sorsának alakulása egy időre összekapcsolódik, majd újra különválik.

Bővebben...

Vae victis!

   Itt az ideje, hogy újra kiénekeljek kicsit a kánonból.    Az utóbbi időben azt vettem észre, hogy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kezdett fellépni egy olyan dolog, ami a Covid sokadik hónapjában lépett fel, és találóan a „Covid-fáradság” nevet kapta. Kezdett az embereknek elegük lenni abból, hogy minden a vírusról szól, attól függetlenül, hogy a saját életét már jó ideje nem befolyásolja. Sok ember meghalt, egy keveset ismert közülük, de a döntő többségét nem.

Bővebben...

Újra a farkasok koráról

   Mikor legutóbb az általam elnevezett korszakot, a farkasok korát elemeztem, úgy fejeztem be, hogy szép lassan kirajzolódik, hogy ki van a farkasok, és ki a bárányok között.    Most már egyre tisztábban látszik az a két tömb, amire a világ szétosztódott. Ismét a világ újrafelosztását láthatjuk, ahogy ez korábban már megszokott volt. A hegemón túl régóta volt hatalmon, és a feltörekvők igyekeznek megdönteni a hatalmát. Ez az állatvilágban is így van, mivel az alárendeltek rendszeresen lázadnak az alfahím ellen, több-kevesebb sikerrel.

Bővebben...

Fejjel a falnak

   Mottó: „Ha egy katona parancsot kap, akkor egy szart van köze ahhoz, hogy van-e értelme a harcnak, vagy nincs.” Karl Dönitz, 1944.

 

   Az utóbbi időben történt pár dolog az orosz-ukrán háborúban, ami miatt érdemes pár gondolatot papírra vetnem. Rájöttem, hogy jobb kivárni a helyzetértékeléssel, mert sokan elsők akarnak lenni a nagyotmondási versenyben, és rendre beégnek.

   De nem velük szeretnék foglalkozni, hanem vázolom a kialakult helyzetet, aztán az utókor eldönti, hogy jól láttam-e, vagy sem.

Bővebben...

Brüsszel ostroma

   A második furcsa háború lassan a végéhez ér. A felek kezdik kiteregetni a lapokat. Sajnos olyan lap is kikerül, amit nem feltétlenül szerettek volna megmutatni a másiknak. De hát ilyen ez a világpolitika. Nem mindig az történik, amit szeretnénk. Ezt a filmet az élet írja.

   Most az a legújabb vitatéma, hogy ki, mit szivárogtatott ki, és miért. Megy a dobálózás a számokkal, hogy most akkor mennyi van, vagy mennyi nincs, ki hazudik, és mi vele a célja. Sok mindent figyelembe vesznek az okosok, de egy jelentős tényt nem.

   Ezeken a papírokon szereplő adatok nem szimpla számok, hanem emberek!

Bővebben...