A magyar-román polgárháború

  Alsó-Fehér vármegyénél mikor az 1848-49 forradalom és szabadságharcban betöltött szerepét elemezgetem, található egy pár megdöbbentő adat, de ez korántsem a teljes sor. Kutatásaim során találtam egy igen bőséges, és egyben igen megdöbbentő forrásanyagot. Olyan dolgok történtek, amik szerintem jó, ha az érdeklődők elé van tárva. Nem árt, ha más is tisztában van vele, hogy milyen érzés egy magyarnak, ha a városában Avram Iancuról vagy Ioan Axente-Severről utcát neveznek el. Nézzük tehát kronológiai sorrendben a szabadságharc azon részét, amit a szerző, Hermann Róbert, így nevez: „Etnikai konfliktusok és atrocitások a magyar-román polgárháborúban 1848-49”:

• 1848.06.02. Mihálcfalván a földfoglaló román parasztok megtámadták az ellenük kirendelt székely határőröket, mire azok fegyverüket használták. Az incidensnek 12 halottja és 9 sebesültje volt.
• 1848.09.11. Aranyoslónán a helyi román lakosság ellenszegült a megye által kirendelt újoncösszeíró bizottságnak. A tömeg feloszlatására kirendelt katonaság fellépésének 13 román esett áldozatául.
• 1848.10.14-18. A román felkelők október 14-én megtámadták Kisenyedet. Október 18-án a cs. kir. katonaság küldöttének felszólítására a négy napja ostromolt magyarok megadták magukat. A román felkelők a 400 emberből 175-öt lemészároltak.
• 1848.10.21. A hajnali órákban a gyulafehérvári nemzetőrség visszaverte a helyi román lakosság és a környékről összegyűlt több ezer román felkelő támadását. 14 felkelő elesett, 30-40 súlyosan megsebesült. A magyar nemzetőrség két súlyos sebesültet veszített. A visszavert felkelők a külvárosokban 42 polgárt öltek meg. Néhány órával az összecsapás után Franz Horak várparancsnok felszólítására a gyulafehérvári polgárság letette fegyverét; cserébe a várparancsnokság szavatolta a városi lakosság védelmét.
• 1848.10.23. Petru Dobra román felkelői megtámadták és felgyújtották Zalatnát. A lakosság egy része a nemzetőrség fedezete alatt elhagyta várost, de útközben – bántatlanság ígérete mellett – letette a fegyvert a felkelők előtt. A városban maradtak közül a románok körülbelül 25 főt öltek meg. 24-én a hajnali órákban Preszákánál a felkelők megtámadták az elmenekült és lefegyverzett zalatnai lakosokat és 645 embert legyilkoltak. A mészárlásnak egy másik román csapat megérkezése vetett véget.
• 1848.10.24-11.08. Bethlen Gergely és Bánffy János századosok Nagylak és Vajdaszeg között megtámadtak és szétvertek egy román felkelőtábort. A visszavonuló felkelők megszállták Marosújvárt és 15-20 embert lemészároltak. A falut november 7-én ismét elfoglalták. Másnap megöltek 90 magyar férfit.
• 1848.10.28-31. Bánffy János és Bethlen Gergely századosok az Alsó-Fehér vármegyei Krakkónál 1848. október 28-án megtámadták és szétszórták Avram Iancu prefekt táborát, de a felkelőket nem üldözték. Az ütközet utáni napokban a románok 297 magyart lemészároltak a faluban.
• 1848.10.29. A román felkelők Borosbocsárdon 80, Magyarigenben 187, Sárdon 63 magyart öltek meg egyetlen nap alatt.
• 1848.11.01. A Betzmann és Dorsner vezette székelyek Urban üldözése közben megszállták Szászrégent, majd az éjszaka folyamán kirabolták és felgyújtották a várost.
• 1848.11.17. Rózsa Sándor csapata Asbóth Lajos utasítására a román és szerb lakosságú Ezeres község (Krassó vm.) lefegyverzésére indult, de a parancs ellenére feldúlta a falut, és 36 embert megölt.
• 1849.01. 08. Ioan Axente-Sever román fölkelői elpusztították Nagyenyedet. A lakosság nagy részét legyilkolták, és felbecsülhetetlen károkat okoztak a főiskola gyűjteményeiben. Július 26-án a románok ismét feldúlták a várost és megöltek 17 embert. 
• 1849.01.18. Nagylakon, Hariban (18 áldozat) és Borosbenedeken (143-150 áldozat) a román lakosság tömegmészárlást rendezett a helyi magyar lakosok között.
• 1849.02.21. Diódon Prodan román prefekt emberei 8-10 magyart öltek meg.
• 1849.05.07. a román felkelők megkezdték az Abrudbánya elleni támadást. Másnap elfoglalták Verespatakot, és a polgári lakosság egy részét legyilkolták. Ezzel egy időben sikertelen rohamot intéztek Abrudbánya ellen. Május 10-én a magyar csapatok Hatvani Imre vezetésével elhagyták a várost. A bevonuló román fölkelők tömegmészárlást rendeztek Abrudbánya magyar lakói közt. 16-án Hatvani Imre egységei ismét elfoglalták a települést, de 19-én a magyar menekültekkel együtt megint elhagyták Abrudbányát. A menetoszlopot a románok bekerítették, és tömegmészárlást rendeztek a magyarok között.