„Egy nemzet sincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha aláírt késsel a torkán egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás.” Théophile Delcassé, volt francia külügyminiszter.
A múlt század egészét a Trianoni békediktátum határozta meg. Másfél évtizednyi normális időszak után Magyarország sikeresen a XX. században a történelem vakvágányára került, ahonnan eddig nem igazán sikerült visszatalálni a helyes útra.
Ez a cikk is annak idején a hódoltsági magyarok témakörben íródott, de itt csak a „hódoltsági területen” lévő magyar városokról lesz szó. Itt elsősorban arról szeretnék említést tenni, hogy a Magyarország különböző területein elhelyezkedő városok idegen elemeinek miként változott a száma.
Nem is oly rég egy térkép ütött szöget a fejembe. Egy szöveggel együtt bolyongott a facebook oldalain, mely szerint inkább ennek a területnek a revízióját kéne erőltetni, hiszen a ´41-es határok jórészt az etnikai határok mentén lettek meghúzva, és így ez jogosabb követelés a „mindent visszánál". Ugyanis kevesen tudják, de ezeken a határokon belül a mai napig a magyarok élnek többségben.
