Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

A tévedések háborúja

   Az újságíró halála az, amikor a cikkei rosszul öregszenek. A fél éve zajló orosz-ukrán háború nagyon sok újságíró halálát hozta el. Nekem szerencsém volt. Abban is, hogy nem éreztem szükségét, úgy mint egyesek, hogy napi szinten hozzam az okosságokat, de abban is, hogy amit idáig mondtam az bejött. Ami a leglényegesebb, hogy mindenről van írásos emlék, így könnyen ellenőrizhető.

   Kezdjük a legelején. Február 24. Most már mindenki megjegyezte egy életre. Pedig még pár nappal előtte is sokan csak legyintettek rá. Igen csekélynek mondható azoknak a száma, akik ki merték jelenteni, hogy itt háború lesz. Pedig már 8 éve készül. 2014-ben, amikor Oroszország annektálta a Krímet, és kezdetét vette a „Csendes háború”, már tudni lehetett, hogy ezt nem ússzuk meg vérontás nélkül. Legalábbis annak, aki nem az elmúlt 30 év amerikai demokráciaexportos álomvilágában lebegett. 8 évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy új szelek fújnak. Jómagam már akkor vontam egy párhuzamot Hitler és Putyin közt, utalva arra, hogy egyik ember sem a tétova lépései miatt vonult be a történelemkönyvekbe.

   Eltelt 8 év, és eljött egy új kor kezdete. Az új kor, amit „Farkasok korának” neveztem el, és ebben sem tévedtem nagyot. 2022 az az év, amelyiktől kezdve a farkastörvények uralkodnak.

   Ölj, hogy élhess, ölj, hogy meg ne öljenek!

   Nem számíthatunk senkire, csak saját magunkra. Alkalmi szövetségek létrejönnek, de ugyanazzal a lendülettel fel is bomlanak. Mindenki pengeélen táncol, és hibát hibára halmoz. Ez a nevenincs háború egyelőre a tévedések háborúja. Lássuk mik voltak eddig azok a dolgok, amik kinyírtak pár szaktekintélyt?

   A villámháború.

   Aki egy kicsit is ismeri a történelmet, az tudja, hogy az orosz hadtudományban ez egy ismeretlen fogalom. Az első elemzésemet a háború kirobbanása után 9 nappal írtam, amit az 50. napon feldolgoztunk a Politikai Hobbista csapatával, és már akkor leírtam, amit azóta is tartok, hogy az orosz haditervben sosem szerepelt a villámháború. A háború végét egyetlen dolog hozza el, ha teljesül az orosz hadicél, amely nem más, mint Ukrajna 8 déli megyéjének az elfoglalása. Amíg ez nincs, addig csak álmodhatunk a békéről. Tény, hogy a kezdeti csapások lendülete ezt a látszatot keltették. De a nyugati lapok kivételével senki sem beszélt villámháborúról. Én arra gondoltam, hogy ha gyorsan térdre tudják kényszeríteni az ukránokat, akkor hamar tárgyalóasztalhoz ülnek a felek, és elkerülhető a felesleges vérontás. A nyugati hatalmak viszont másképpen gondolkodtak. Ők abban érdekeltek, hogy ez a háború elhúzódjon. Ha ez nem történt volna meg, akkor valószínűleg 3-4 hétnél nem tartott volna tovább a háború. Így viszont csak az égiek tudják, hogy pontosan mikor lesz ennek az egész őrületnek vége.

   Kijev elfoglalása, északi hadműveletek.

   A villámháború részeként gondoltak arra, hogy Kijev elfoglalásával az oroszok hamar véget akarnak vetni a háborúnak. Pedig Kijev elfoglalása sosem volt cél. Jómagam úgy gondoltam, hogy a város részleges körbekerítésével zsaroló potenciált hoznak létre, ami kikényszerítheti a tűzszünetet. Egy 3 és fél milliós nagyváros elfoglalásának terve csak egy beteg agyban születhet meg, és szerencsére ilyenek csak nyugat-európai lapoknál találhatóak. El kell ismernem, hogy én is tévedtem, mégsem akkorát, mint a többség. Ráadásul én voltam szerintem az egyetlen, aki ki merte mondani, hogy az oroszok miért csinálták azt az őrültséget, hogy Csernobil felöl támadták meg Kijevet.

   Ez a legrövidebb út!

   Az északi hadművelet a nyugati lapok hasábjain egy kudarcos visszavonulásként lett lekommunikálva, de szerintem minden idők egyik legnagyobb stratégiai húzása! Rögtön a háború elején benyomultak a Csernobil-Fastiv-Brovary-Pryluky-Szumi vonaltól északra eső területre, de ahogy benyomultak, ugyanilyen gyorsan el is hagyták. Senki sem tudott rájönni, hogy miért! Az elfoglalt területen három hatalmas légibázis található. Hostomel, Konotop és Pryluky. Az oroszok csak olyan mélységbe vonultak be, amíg ezeknek a bázisoknak az evakuálását be tudták védeni. Ne legyen kétségünk afelől, hogy nem vitték el onnan az utolsó csavart is! A kiürítés tervszerű volt. Nem olyan, mint az ukrán visszavonulás Donbaszban. Komoly veszteségek nélkül visszavonultak a határ mögé. Ha maradnak ukrán területen, akkor folyamatos harcoknak lennének kitéve. Így a határ mögül, harc nélkül ugyanolyan jelentős erőket tartanak északon lekötve, akik nagyon hiányoznak a déli arcvonalról.

   Harkov kiürítése, és általában a városi harcok.

   A háború elején az volt a fő érv az ukránok mellett, hogy az oroszoknak csak a nyílt terepen van előnyük, a városi harcokban az ukránok fognak győzni. Akkor kezdjük el sorolni, hogy hol voltak komolyabb utcai harcok. Mivel csak Mariupolban, így kár volt listaként felvezetni. Herszon volt az egyetlen jelentős elfoglalt város, így nem is nagyon bővülhet a felsorolás. Mivel Mariupolban az oroszok oldalán a csecsenek harcoltak, ott sem mondanám, hogy baromi nagy előnyben voltak az ukránok. A városi harc egyébként sem volt tervben. Az oroszok nem porig rombolt, sóval behintett városokat akarnak elfoglalni. Harkovot semmiképpen sem akarták szétlőni, ami abból is látszik, hogy onnan is visszavonultak, és a város környéki harcok sem olyan hevesek.

   Ahol a heves harcok vannak, az a donbaszi katlan. De ott nincs nagyobb város. Az ott lévő kisebb városokat a védőkkel együtt gyalulják le. Akik egyetlen dolgot tehetnének, hogy rendezetten visszavonulnak, és kiürítik a területet, de ez már láthatóan elmarad. El kell ismernem, hogy itt is volt egy tévedésem. Én arra gondoltam, hogy bekerítik a katlant, és úgy fogják felszámolni. Mentségemre legyen mondva, hogy minden szakértő a bekerítést mondta, de nem mi vívjuk ezt a háborút. Én a nagy bekerítést mondtam, főleg az izjumi áttörés után. De mivel ez elég egyértelmű volt ezek után, így jelentős erőket vontak oda, és délre a Zaporozzsjától keletre lévő Huljapoléhoz, ami egy vasúti vonalnál található, és szintén potenciális áttörési pont. Ezek után, hogy a bekerítés nem működhet, az oroszok elkezdték szemből bedarálni az ukrán főerőt.

   A morál, és az utánpótlás hiánya.

   Folyamatosan kapjuk azokat a jelentéseket, hogy nemsokára fordul a kocka a háború kimenetelében, mert az orosz csapatoknál alacsony a morál, az ukránoknál meg már az egekben van. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy jó pár évet szolgáltam én is a seregben, és koromnál fogva pedig még láttam élőben szovjet katonát. Ez nem minden hozzászólóról mondható el, így érthető, hogy ha belekeveredik néhány zagyva szó is a betűvetésbe. Hogy hogyan lehet az előrenyomuló, folyamatosan győztes csatákat vívó seregben alacsony a morál, azt meg se próbálom megérteni. Viszont nem árt tudni olyan dolgokat, mint a néplélek. Az északi népek az élőhelyük zord mivolta miatt alapvetően keményebbek, mint a déliek, akiknek csak fel kell nyúlni a fára a gyerekfej méretű mangóért. Az orosz mindig egy katonanemzet volt. Kevésnek mondható az az idő, amit nem töltöttek háborúval. A segédcsapataikról ugyanez mondható el. A tajgai népek fiai, akiknek a seregen kívül maximum az élhetetlen Szibéria van opcióként, elég kevés dologtól rettenek meg. A kaukázusiakat meg tudjuk, hogy onnan lehet felismerni, hogy elöl szőrös, hátul meg géppisztoly. És ebből van nekik 900 ezer. Mármint ilyen, és ehhez hasonló katonából. A mozgósítás még mindig nem történt meg. Még mindig csak a katonák harcolnak. Civil nincs köztük. Ellentétben az ukránokkal, akik a hadsereg 80%-át már elvesztették. Az ország lakosságának harmada-negyede már emigrált. A Donbaszból kétségbeesett visszavonulás van. Sorra robbantják fel a hidakat. Ez azt jelenti, hogy nekik már nincs szükségük rá. Oda ők már többé nem mennek. Utánpótlásuk nincs. Fegyvereket kapnak, amit gyorsan el is adnak. Élőerő már nincs, az élelmiszer elsősorban a civileknek szánt segélyszállítmányokból van. Az orosz hadsereg kiszolgálását a hátország folyamatosan biztosítja.

   Békét! De milyet?

   Előbb-utóbb lesz béke. Ahogy elnézem inkább utóbb. Az ukránoknak mindegy, mert úgyis szét van dúlva az országuk, így nekik az is megfelel, ha kirobban egy világháború. Ennek megfelelően tevékenykednek. Tudják, hogy ebből már jól, nem tudnak kijönni. Az egyetlen lehetőség Európa számára, ha elmozdítják Zelenszkijt, és egy bábkormány kerül hatalomra. Ők leülnek tárgyalni az oroszokkal, lemondanak a megszállt területekről, és végre béke lesz. Erre látom a legkevesebb esélyt. Bár egyre többen kezdenek kihátrálni az ukránok mögül, úgy látom, hogy mindig jönnek újak. Amíg Ukrajna valamilyen formában katonai vagy politikai támogatást kap, addig nem omlik össze. Majd azok fognak összeomlani, akik jelenleg katonailag vagy politikailag támogatják. Putyinnak szintén nem érdeke megbuktatni Zelenszkijt. Ő a hasznos idiótája. Amíg ez a bohóc hatalomban van, addig az ukránok kitartanak, és tudnak előre nyomulni az orosz csapatok.

   Mi az orosz hadicél?

   A 8 dél-ukrajnai megye elfoglalása. Ukrajna elvágása a Fekete-tengertől, és egy életképtelen bábállam létrehozása az orosz határon. Szerencsére a cél elérése közelebb van, mint gondolnánk. Donbaszban a front összeomlott. Az ukrán főerő teljesen felmorzsolódott, hála Zelenszkijnek, aki nem hagyta őket rendezetten visszavonulni, és nem tudtak a front mögött egy komolyabb védvonalat kiépíteni. Az egyetlen esélyük az lett volna, ha visszavonulnak nagyjából 50-100 km-t és újra rendezik a soraikat. Viszont a továbbra sincs élőerő utánpótlás. Ígéretet kaptak a britektől, kiképzett harcosokra, de azok mire odakerülnének a frontra már késő. Hogy mikor lesz egyáltalán bevethető katona, az is kérdéses. Jelenleg még csak ott tart a kiképzésük, hogy nem ölik meg saját magukat, ha éles helyzetbe kerülnek. Furcsállom, hogy egy keleti szláv nép hogyan gondolhatja komolyan azt, hogy egy nyugati angolszász birodalom segíteni fog rajta. Ez a történelem során egyszer sem jött be, nem gondolom, hogy most ez másként lesz.

   A Donbasz mellett a fő csapás Herszonból indul. Az első támadás Mikolajivot fogja érni, aztán következik a korábban előkészített odesszai partraszállás. Ha Mikolajiv elesik, akkor már mehetnek is a partraszálló egységek. Az odesszai gabonaszállításoknak ugyanis nem volt más értelme, csak hogy aknamentesítsék a kikötőt. Egyébként szerintem ezzel az üzlettel az oroszok még anyagilag is jól jártak, mert kizártnak tartom, hogy ők ebből nem kaptak egy fillért se. A katonai előnyöket később látjuk majd. A juzsnukrainszki atomerőmű elfoglalása, és rendszerből való kiiktatása tovább fogja rombolni az ukrán infrastruktúrát. Az Enerhodar teljes és végleges kiiktatása láttuk, hogy milyen reakciókat váltott ki. Ne legyen kétségünk afelől, hogy az atomerőmű ágyúzása ennek volt köszönhető. Herszon felöl a következő célpont Krivoj Rog lesz, a vasércmezőivel, valamint Nikopol és a mangánbányák. A koronát az egészre Harkov, Dnyipro és Zaporizzsja elfoglalása fogja felhelyezni.

   Erre várunk. Na nem azért mert az nekünk jó, ha az oroszok nyernek, az ukránok meg vesztenek, hanem mert ez jelenti a háború végét. Nekünk meg egy célunk lehet ebben a háborúban. Túlélni a végéig. És erre akkor van a legnagyobb esélyünk, ha ez minél előbb bekövetkezik.

Szólj hozzá!