Ki vagyok én?

   Újfent a szkeptikusoknak hozok egy kis gondolatébresztőt. Az évek hosszú sora alatt elég sok népszámlálási adatsort kellett átböngésznem. Csak a Kárpát-medencei statisztika miatt 8 különböző országét, de úgy magával ragadott ez a dolog, hogy nem álltam meg itt. Nem mondom, hogy a nemzetiségi statisztikák rabjává váltam, de jelentős lökést adott a böngésző vágy felkeltéséhez. A szkeptikusok folyton a nemzetiségi adatokkal zaklatnak. Hogy milyen jelenleg a helyzet, és mit csinálnánk ennyi idegen ajkúval. Nekik hozok egy kicsit távoli példát, ami viszont a jelen kor erőviszonyai miatt nagyon is közel van hozzánk. Hiszem, és vallom, hogy az emberek nem feltétlenül ragaszkodnak már úgy a nemzetiségi hovatartozásukhoz, mint azt jó páran gondolják. Erre nem mást hozok példának, mint az Amerikai Egyesült Államok 1990-ben és 2000-ben lezajlott népszámlálásának eredményeit. Az ottani internacionalista gondolkodás hűen tükröződik a számokból, pont ezért a hatalmas különbségek tökéletesen alkalmasak arra, hogy bizonyítsam állításaimat. Sokan nem is tudják, hogy az USA-ban nemzetiség szerinti népszámlálás is folyik, hiszen mindenki csak azt látja, a statisztikákban, hogy ennyi fehér, ennyi fekete, ennyi sárga, stb. él Amerikában. Holott ez nem igaz. De lássuk a számokat. A teljes lakosság 248,7 millióról 281,4 millióra nőtt 1990 és 2000 között. Ez 10 év alatt 32,7 milliós növekedés. Gondolnánk, hogy a nemzetiségek számai is ennek megfelelően – különböző mértékben – növekedtek. Ez azonban nem így van. Tény, hogy például a mexikóiak száma közel 7 millióval nőtt, ami a bevándorlás miatt nem meglepő, de majd 8 millióval több lett 10 év alatt az úgynevezett „amerikaiak” száma is. (Ez hasonló lehet, mint ami egykor volt tőlünk délre, hogy "jugoszláv". Nos ők például Horvátországból a különválás után egyszerűen eltűntek. Pedig előtte voltak egy páran.) Az egykor különálló nemzetek fiai azonban sokat vesztettek létszámukból. Nem hinném, hogy a természetes fogyásnak köszönhető, hogy 10 év alatt másfél millióval kevesebb holland, 2 millióval kevesebb francia, 8 millióval kevesebb angol, 15 millióval kevesebb német, és 8 millióval kevesebb ír él az Egyesült Államokban. Az írek fogyása azért is feltűnő, mert ehhez képest összesen 4 és fél millió ír él Írországban. Más kérdés, hogy az egész világon összesen 85 millióan vallják magukat írnek. Az ő példájuk számomra a legfőbb intő jel. Mindezek után joggal merül fel a kérdés, hogy mi alapján döntjük el, hogy melyik etnikumhoz tartozunk? És a végére még egy szösszenet. Amit mindig megemlítek. Az erdélyi cigányok, a román többségű területeken románnak, a magyar többségű területeken magyarnak vallják magukat. Hogy is van ez?