Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Vigyázó szemeiteket ne Kínára vessétek!

  Szokásomhoz hűen ismét kiéneklek a kánonból. Az már egyértelmű, hogy az orosz-ukrán konfliktus már kezd a közvélemény számára unalmassá válni, ezért próbálnak új híreket kreálni. Előjöttek újra az UFO-k, de bedobták a köztudatba egy új világjárvány rémét is. Egyik sem ugrotta meg a szintet, úgyhogy tovább kell keresgélni. Természetesen most is csak a vakrepülés megy.

  Egy ideje már az a narratíva, hogy Kína vadul figyel, hogy mit tesz az USA és Nyugat-Európa a háború kapcsán, és az itt szerzett tapasztalatokat fogja hasznosítani egy Tajvan ellen indított háborúban. Van azonban egy rossz hírem. Nem csak Kína figyel, hanem más is. Törökország is nagy szemeket mereszt nyugati szövetségesei felé, és látja, amit nem igazán szerettünk volna láttatni. A sorozatos rossz válaszok ugyanis meggyőzték arra, hogy itt az idő. Egy újabb rossz hír pedig az, hogy Törökország előbb fog lépni, mint Kína. Kína ugyanis nincs lépéskényszerben. Egy évtizedek óta befagyott konfliktuson ül, és nem sürgeti semmi. A kínaiak egyébként sem egy kapkodó népség. Sose voltak katonai nagyhatalom, és nincs rutinjuk az ilyenben. Ők inkább gazdaságilag igázták le a kiszemelt államot, ahogy most épp Afrikában teszik.

   Törökország viszont nem ilyen ország, és számára most minden feltétel adott. Mi a cél? Rendet tenni végre a keleti végeken, és végleg leszámolni a kurdokkal, akik egyre több borsot törnek az orruk alá.

   A déli határukon 2011 óta tart a szíriai polgárháború. Ideje lenne befejezni. Az oroszok kivonultak, az amerikaiak mással vannak elfoglalva, így nyugodtan át lehet venni a hatalmat. Az Aszad rezsim egyértelműen megbukott. Nem tudja külső segítség nélkül fenntartani az uralmát. Mivel eddig több hatalom is szemben állt egymással a különböző csoportosulások támogatójaként így borítékolható volt a patthelyzet. Most azonban ez megszűnt. Törökország lett az egyeduralkodó a térségben. Mielőtt azonban elhinnénk, hogy Törökországot a béke iránti vágy vezérli, ébredjünk fel. A fő motivátor, nem meglepő módon az olaj. Jelenleg Szíria északnyugati részére jelentett be hadmozdulatokat, Tell Rifaat és Manbij térségében. A cél átvenni az irányítást a Földközi-tenger és az Eufrátesz közti területen, Aleppoig. A fő csapásirány azonban nem ez, hanem az Eufrátesztől északkeletre eső területek elfoglalása, és annektálása. Ezen a részen az Irakban megerősödő kurdok egyre nagyobb befolyást szereztek, és mivel Törökországban még mindig probléma a kurd kisebbség megregulázása, így nem szabad, hogy legyen egy önálló államuk, akik folyamatos támogatást tudnak adni az elnyomás alatt álló nemzettársaiknak. Nincs kétségem afelől, hogy Szíria felosztása után Irak megtámadása fog következni, és Törökország újra visszaszerzi az elveszített pozícióját a Közel-Keleten.

   Hogyan történik meg Szíria felosztása?

   Az ország négy részre fog szakadni. Az északi rész török megszállás alá fog kerülni. A Golan-fennsíkot pedig Izrael végleg elszakítja. A független részek is kétfelé szakadnak. Aszad miután átadja a hatalmat a Földközi-tenger partvidékén Latakia és Tartúsz kormányzóságokból orosz-török segítséggel létrehozza az Alavita államot, mivel ő is az itt élő alavita arabokhoz tartozik. A maradék Damaszkusz központtal egy vegetáló sivatagi országként tengődik tovább.

   És mit fog szólni ehhez a NATO?

   Oroszországnál láthattuk. Nagyjából ugyanazt. Semmit.

Szólj hozzá!