Dupla apropója van a mostani bejegyzésnek. Elsősorban a múlt hónapban elkezdett összefoglaló bejegyzést szeretném folytatni, másodsorban azonban nem szabad elmenni amellett a tény mellett, hogy egy évvel ezelőtt ugyanezen a napon került fel az oldal erre az IP-címre. Igaz ekkor még nem volt látható a nagyközönség előtt.
Május óta folyamatosan osztom meg a Facebook oldalon az előző hónap nézettségi adatai alapján a hónap bejegyzését, minden részlegből. Mostantól viszont egy blogbejegyzést is készítek róla, hogy az adott hónapban melyek kerültek kiválasztásra. Szeptemberben a vármegyék közül Hajdú vármegye került ide.
A történelem során számtalanszor bebizonyosodott, hogy pár év leforgása alatt barátokká tudtak változni az ellenségek, ha egy új közös ellenség jelent meg a színen. Nem állítom, hogy Moldovával hatalmas barát lesz Magyarország a közeljövőben, de az tény, hogy közös az ellenség. Így viszont van közös pontunk. Miről is van szó? Moldováról nagyon sokan, nagyon keveset tudnak.
Telekinek volt egy piros térképe. Nekem fekete térképem van. Hogy miért csináltam ezt a térképet? Amikor az elcsatolt területek visszaszerzésének témája felmerül, folyamatosan azzal az ostoba frázissal találom magam szemben, hogy nem lenne jó, mert az elcsatolt területek mára tele vannak románnal, szlovákkal, stb. Többek közt ez is vezérelt a munkám során, hogy bebizonyítsam, ez mekkora blődség.
Egy korábbi írásomban már szó volt róla, hogy miért nem a jelenlegi neveket használom az egyes földrajzi tájegységeknél. Ott bemutattam Magyarország természetes határait, és érintőlegesen megemlítettem az általam használt neveket, de most készítettem egy térképet is róla. Nem bontottam szét a legapróbb részletekig, mindössze a nagytájakat tüntetem fel. A vármegyékhez tartozó térképeken úgyis jelezve vannak a jelentősebb kistájak is.
Egy hónapja volt az utolsó bejegyzés a blogban. Nem véletlenül. Az utóbbi időben a játékok mentek inkább. Viszont, hogy azért a vármegyékkel is haladjak, most abból is elkészítettem egyet. A királyság legeldugottabb vármegyéjére került most sor. Lika-Korbava gyaníthatóan sokaknak fehér folt.
Ez a cikk is annak idején a hódoltsági magyarok témakörben íródott, de itt csak a „hódoltsági területen” lévő magyar városokról lesz szó. Itt elsősorban arról szeretnék említést tenni, hogy a Magyarország különböző területein elhelyezkedő városok idegen elemeinek miként változott a száma.
Lassan kezd mániámmá válni a török időkkel való példálózás, de mit tegyek? Teljesen olyan időket élünk, mint akkor. Aki ezt nem látja be, annak érdemes lenne egy kicsit jobban elmerülnie a történelem tanulmányozásában. Ebben próbálok egy kicsit segíteni.
Úgy voltam vele, hogy nem csinálok úgynevezett „mérföldköveket”, de most valami olyan történt, ami előtt illik kalapot emelni. A fanyalgóknak címzett írásom ugyanis elérte célját, és igen komoly olvasótábort szerzett magának. Csak ezt az egy írást 10.000-en olvasták el eddig.
Megvan egy újabb vármegye. Hont volt a következő áldozat. Ha úgy veszem, kész van az úgynevezett „első kötet”, hiszen fent van 24 vármegye. Ez már az egyharmada a teljesnek. Még nagyon sok van vissza, és nem lesz egyszerű, de ettől függetlenül élvezem a munkát, és minden egyes vármegyét újabb kihívásnak veszek.
