Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Kőváry László a szászokról és az örményekről

   A sorozat mostani részében két népet is bemutatok egyszerre, mert a róluk készült leírások kicsit rövidebbek, viszont annál érdekesebbek. Látni fogjuk, hogy milyen egyedi módon adja elő, hogy bár a szászok semmiben sem különböznek a németektől, a nyelvük mégis mennyire más. A második részben pedig a kor kereskedőit, az örményeket mutatja be, akiknek jellemrajza is ennek megfelelő.

A szászok

   A szász nemzet jelleme csaknem ellentéte a magyarnak. A magyar a mily rendet nem tartó, a szász épp oly takarékos; mily kényelmes a magyar, a szász épp oly szorgalmatos ; a magyar a mily nyílt, a szász épp oly tartózkodó; a magyar mily vendégszerető, a szász épp oly barátságtalan; a magyar mennyire czeremomáltan, a szász épp oly udvarias fogásu. sat.

   Ezen hasonlatát lehetne folytatni, tekintetbe véve vallásos érzelmét, bátorságát, vitézségét, tudományos hajlamát, mivészeti talentomát s egyebeket ; ugy hogy elmondhatni, mikép jó história és régiség buvárok, jó theologusok, meglehetős mathematicusok és philosophusok, de van gyenge oldalok is. Azonban a szásznép Erdély legszorgalmasabb, legmértékletesebb népe; s a műiparnak, mesterségnek e nép valóságos magva. Városán inkább törpe zömök testalkatuk van, falukon magas suhanczár. (…) Nyelve valami sajátságos. Valamint anyjával a plattdeutsch-al Némethonban a reformatio után nem írtak, ugy ez is könyvekben nem fordult még meg. Innen van aztán az, hogy nem lévén egy typus, az erdélyi maroknyi szász népnek három dialectusa van, a szebeni brassai és beszterczei. Mint tudjuk, Beszterczevidék egy merőben külön vált földterület, Brassó és Szeben táját is Fogaras magyar-földe isméi elszakasztja, s igy három csomóban lakván, oly bábeli nyelvet alkotának, hogy köz példabeszéd, mikép egyik dialect a mást ha megakarja érteni, oláhra fordítja a szász beszédet. (…) Papjaik minden reggel egy fejezetet szoktak vala felolvasni Luther bibliájából, s a gyermek ismét kathekismust tanulgatva, ugy belé jöttek a német nyelvbe, hogy ma akár melyik hoch-németséggel irt könyvet szászul ugy olvassák, hogy írója bizonyosan nem fog saját művére ismerni.

Az örmények

   Kelet ezen szép ráczája Armenia pusztulásával indult Európába. (…) Így telepedett le vagy 3000 család Moldovába. Honnan 1668, hogy kiütött a polgári háború felköltek, s addig koborlának, főleg az erdőken, míg 1671-n Erdélybe beköltözének, hol I. Apaffy M. barátságosan fogadá. (…) Nyelvöket mit behozának ma is beszélik, de magyarul a nem született magyarok közti ők beszélnek legtisztábban. Ugy hogy ha miséjöket nem tartanák örményül maholnap kimenne divatból az egész örmény nyelv. (…) Jelleme az örménynek a beszédesség, udvariasság. Igen tudván a nőnem kedvibe járni, kereskedési czikkekben a nőnem ízlését eltalálni, mind e napig ők egyedüli kereskedőink. Termete közép, kerek arczczal, nagy fekete szemekkel, s hollósötét hajzattal. A férfiak pirosak, a nők pedig mivel épp oly szenvedélyük a honn ülés, mint a férfiaknál a járkálás, többnyire halványok. Öltözetük a magyarokéval ugyanaz. Nagyon vallásosak. (…) Papságra és orvosságra legtöbben készülnek tanultjai.

Szólj hozzá!