Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Carter doktrína

   Itt az idő, hogy újra kiénekeljek a kánonból, bár most nem olyan egyértelműek a törésvonalak, mint eddig. Mondanám, hogy a jelenleg zajló háborúról lesz szó, mivel azonban ebben a percben is több mint 30 helyen dörögnek a fegyverek a világ különböző pontjain, így szükségszerűen lejjebb kell szűkítenem a kört.    Az Irán elleni katonai agresszióra gondolok.    Már szerintem ezzel sokaknál borítom a bilit, de sebaj.    Ahhoz, hogy megértsük az egészet, pár évet vissza kell mennünk az időben. Nem sokat, nagyjából 50 évet. Onnantól kezdve van igazából komolyan vehető konfliktus a Közel-Keleten, amit azóta sem sikerült megoldani. 1971-ben történt ugyanis, hogy a britek kivonultak a térségből, és bedobták a gyeplőt a lovak közé. Ekkor lett független a későbbi Egyesült Arab Emírségek, és ekkor szerezte meg Irán azt a megyét, amiről mellékelem a térképet. Ez az Abumusa megye, amelynek birtoklása hatással van az egész Hormuzi-szorosra, ami jól látszik. Ennek a megyének a hovatartozása miatt robbant ki a mostani háború. Véleményem szerint ennek a megyének a megszerzése miatt küldte rá az USA Izraelt Iránra, és most ezért szállt be nyíltan a konfliktusba. Ez egyébként egy 7500 lakossal rendelkező kis megye (ez látható a térképen), mindössze pár szigetből áll, de stratégiailag a legfontosabb az egész térségben. A címben szereplő doktrína már 1980-ban megfogalmazta Irán számára, hogy ne merje rossz célra használni a szigeteket.    „Bármely külső erő kísérletét arra, hogy megszerezze az ellenőrzést a Perzsa-öböl felett, az USA létérdeke elleni intézett támadásnak fogja tekinteni. Bármilyen szükséges eszközzel, akár katonai erő alkalmazásával is visszaverjük ezt.” Fogalmazta meg az elnök.    Az 1980 és 1988 között zajló irak-iráni háború is többek között a szigetek birtoklásáért zajlott. Akkor még jelentős amerikai támogatással iraki oldalon, de amikor Husszein 1992-ben magánakció keretein belül próbálta megszerezni a területet a trónjával fizetett, úgyhogy nem egyszerű a történet.    Most tehát újra a megye hovatartozása a kérdés. Az atomerőműveket nyugodtan elfelejthetjük. Nagyjából Gleiwitz-cel vannak egy polcon. Trump célja a világ újrafelosztása. Kanada és Grönland megszerzése is ezért került elő. Most konkrét lépések is történtek, és mindenki összecsinálja magát, és farkast kiált! Teljesen jogosan. Évek óta a farkasok korát éljük. Nem a jó és a gonosz háborúja dúl, csak farkasok és bárányok vannak.

Bővebben...