Egy kis földrajz

   Vád ért, hogy a vármegyék földrajzi bemutatásánál a tájegységek magyar neveit használtam. Annak ellenére, hogy ez nem reprint mű kénytelen voltam a korabeli kifejezéseket használni, hiszen a Kárpát-medencét egységként kezelem, és minden határt az 1910-es állapotoknak megfelelően mutatok be. Így például az ország közepén furcsán mutatott volna az Északi-középhegység. Ennek van ugyanis rendes neve. Magyar-középhegységnek hívják, és a Zala folyónál kezdődik, a Dunán átnyúlva a Sajóig tart. Nem úgy, mint napjainkban. A Zempléni-hegység, és a Cserehát már nem része. A Zempléni-hegység ugyanis észak felé húzódik, és folytatását ott találjuk. Ennek megfelelően a neve, a mostanival ellentétben Eperjes-Tokaji-hegység, vagy Sátor-hegység, melyről Sátoraljaújhely is kapta a nevét. Ugyanez a helyzet az Alfölddel, mely határok által szétszabdalva nem őrizhette meg eredeti nevét. Így jött létre az a paradox helyzet, mely szerint a keleti végén találjuk az úgynevezett Nyugati-alföldet. Ennek az őrületnek is szerettem volna elébe menni, így tőlem visszakapta eredeti nevét, és mindenhol, ahova odanyúlik Nagy-Magyar-alföldként szerepel, és nem változik meg az elnevezése, csak azért mert pár éve értelmetlenül meghúzott határok szabdalják. Más kérdés, hogy egyébként abszurdnak tartom, hogy a világ összes alföldjének van neve, csak a miénknek nincs. De sorolhatnám vég nélkül a példákat, a Kis-Magyar-alföldtől kezdve a Magyar-érchegységen át, a Magyar-Morva-határhegységig. Gondolom mondanom sem kell, de egyiket sem így hívják jelenlegi gazdái. Hogy miért vagyok ennyire csökönyös ebben a kérdésben is? Arra egy idézettel válaszolok, melyet egy forrásműben találtam. Az 1942-ben Budapesten kiadott Hazánk című földrajzi mű szerzői a következőképpen vélekednek erről: „Mert maradandó csak az az emberi alkotás lehet, mely számot vet az élet valóságos szükségleteivel, a természetadta lehetőségekkel és a meglévő erőkre épít. A Kárpát-medence politikai szétdarabolása ellen szól minden földrajzi és gazdasági erő és érdek. E természetszülte haza egészséges és önálló részekre nem darabolható.” Én ehhez tartom magam…

   Nézzük meg milyen természetes határvonallal rendelkezik ez az ország, amelyről beszélünk. Magyarország ugyanis nem Battonyától Nemesmedvesig tart. Nem egy kitalált, sosemvolt országról beszélek, hanem egy természetes határokkal rendelkező ezer éven keresztül fennálló országról, amely akármilyen furcsa hegyvidéki ország. Horvátországot külön földrajzi egységként kezelve, Magyarország 280.000 km2-nyi területéből 150.000 km2 egybefüggő hegyvidéki terület. Több mint a fele. A Nagy-Magyar-alföld teljes területe kb. 100.000 km2. Ez nagyobb, mint a csonka ország teljes területe. Ami a lényeg, hogy Magyarország határai pár kilométer kivételével mindenhol természetes határok. Talán csak Ausztria felől van az, hogy mindkét partján beépült folyók a határvonalak (Lapincs, Lajta, Morva), de itt is természetesek. Ahogy a határ elhagyja a Morvát, és a Kárpátok vonalán fut tovább, úgy teljes körbe, hogy egy lakatlan magashegyi természetes határ rajzolja meg Magyarország körvonalait. Nem szabdal át élettereket, nem oszt többfelé településeket, nem szakít el egymástól családokat. Mikor már nem csúcsai jelzik azt, ahol véget ér a magyar haza, akkor szinte átmenet nélkül adja át helyét a több száz méter széles Dunának, amely szintén hasonló szerepet tölt be. Egészen Eszékig. Itt Magyarország és Horvátország közt az a Dráva húzódik, mely nem véletlenül lett nyelvhatár is egyben. Csekély esése miatt mocsaras partja nem lett beépítve nagyvárosokkal. Csáktornyához érve pedig elmondhatjuk, hogy körbeértünk.

   Végül pár érdekesség. Az egyik, hogy a 150 km hosszúságot meghaladó folyóink közül mindössze a Duna, a Rába, a Dráva, és a Morva nem ered Magyarország területén. A többi teljes hosszában itt fut. Többek közt a Tisza, és a létező összes mellékfolyója. A másik, hogy a Fogarasi-havasokban emelkedő Negojt (2535 m) a XX. század elején Erdély legmagasabb pontjának gondolták, mert a ténylegesen legmagasabb Moldoveanu (2544 m) nem látszik a Fogarasi-medencéből, csak a főgerincről, mivel attól kissé délebbre található, egy oldalgerincen. A Negoj további érdekessége, hogy a tetején áll még a régi magyar határkő! Továbbá, hogy a Magyar Királyság földrajzi középpontja Szarvas mellett található. Ez a jelenlegi ország földrajzi középpontjától 119 km-rel van keletebbre. A jelenlegi határtól pedig 63 km-re van. Háromszékben van egy település melynek Kommandó a neve. Ezt onnan kapta, hogy területén határőrállomás (németül Grenzkommando) volt. Az a határ melyet egykor felügyelt mára 493 km-rel nyugatabbra húzódik tőle.