Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

A túl gyakran ismétlődő kérdések

   Mottó: „Sose szakítsd félbe az ellenséget, ha éppen hibát követ el.” Bonaparte Napóleon

   Már két hete zajlik az a háború, amiről sejtelmünk sincs, hogy milyen szinten fogja megváltoztatni a teljes eddigi életünket. Pedig meg fogja. Ha tetszik, ha nem.

   Ez elmúlt két hét rengeteg kérdést vetett fel. Olyanokat, amikre eddig nem gondoltunk. Olyanokat, aminek eddig nem volt létjogosultsága. Olyanokat, amik abból adódnak, hogy a szemünk előtt zajló folyamatoknak látszólag semmi értelme.

   Sokan ki vannak akadva, hogy egyik vagy másik fél miért csinálja azt, amit csinál, mivel ő nem úgy csinálná. Nekik felhozok egy extrém példát. Muszáj ilyet hoznom, mert ezzel talán könnyebb megérteni. Számomra a háború művészet. Még mielőtt mindenki kiakadna ezen a mondaton bele lehet gondolni, hogy valakinek az ökölvívás gyönyörű sport, valaki pedig azt mondja, hogy két hülye péppé veri egymás fejét. Ahogy vannak harcművészetek, úgy létezik hadművészet is. Ez egy olyan dolog, hogy hogyan győzd le az ellenfeledet. Ezt „játszhatjuk” a futballpályán vagy a csatatéren is. Jelen korunkban ezek elég kemény szavak, de jelzem, hogy az eddigi világnak, ami oly szép, és barátságos volt, nagyjából vége. Azt, amit eddig gondoltunk róla, nyugodtan elfelejthetjük. Jobb, ha megbarátkozunk a gondolattal, hogy egy új világrend van kialakulóban. A legnagyobb baj azonban nem ez. A régi nem fogja szépen átadni a helyét az újnak, hanem recsegve-ropogva, hangosan összeomlik, és a romokon fog kinőni az új. Hőböröghetünk, hogy mi ezt nem akarjuk, meg nem ezért küzdöttünk idáig, de aki lerombolja a világunkat, az pont azért teszi, mert őt nem érdekli a mi érzéseink.

   Ha szerencsénk van, akkor a harcoknak hamarosan vége lesz. Ha nincs szerencsénk, akkor nem. Mivel az utóbbi időben ritkán van szerencsénk, így már jósolni sem merek. Korábban már megtettem, és akkor azt mondtam, hogy 1-2 héten belül az oroszok elérik a hadicélt, és befejezik a háborút. Ebben nem tévedtem. A csapások arra mennek amerre én is mondtam. Nem kellett hozzá nagy tudás. Aki kicsit is jártas a hadi tudományokban, és nem egy álomvilágban él, az tisztán látta, hogy mi fog történni. Én kicsit nagyobb ukrán ellenállásra számítottam. Például nem gondoltam, hogy szinte harc nélkül átadják Európa legnagyobb atomerőművét. Sokan azzal érveltek, hogy ez egy elavult háborús stratégia, és a harckocsikkal nem fognak az oroszok sikereket elérni. Nos, ahogy nézem nem ezeknek a hangoknak lett igazuk, ugyanis az orosz tankokat eddig csak a Facebookon sikerült megállítani. Az orosz előre nyomulás szisztematikus, és szervezett. Lassan nyomulnak előre, a városokat csak bekerítik, de nem szállják meg. Az egyetlen jelentős város, amit elfoglaltak az Herszon. Nem is lesz több. Ezt el kellett foglalni, mert stratégiaileg fontos volt. A többire vigyázni kell, hiszen el akarják csatolni. Folyamatosan azt hallom a szakértőktől, meg a nem szakértőktől, hogy Putyin elszámolta magát. Nem jött be a terve. Kijevet se tudja elfoglalni, sőt még bekeríteni se sikerült! Miért kellene elfoglalni egy 3,5 milliós várost? Hogy utána a kormány elmeneküljön mondjuk Lembergbe? Semmit nem érnek el vele, viszont lenne egy csomó felesleges veszteségük.

   Valamiben azonban tévedtem.

   Nem gondoltam volna, hogy az európai vezetők a felmerülő kérdések mindegyikére, csak és kizárólag rossz válaszokat adnak. Miután megjelent az elemzésem sokan letámadtak, és elkezdték tolni nekem azt, amit a média szajkózott össze nekik. Ott értettem meg, hogy miért volt ez a sok baklövés. Ugyanis nem hajlandók eltérni a fő sodortól. Belekerültek egy olyan mókuskerékbe amiből nincs kiszállás. Hiába változik körülöttük minden, de ők nem hajlandók változni. Ki kell ábrándítanom mindenkit, aki Oroszország összeomlására vár, ugyanis előre nem várt helyről kapott segítséget. Kína, India és Pakisztán bejelentkezett az Európa által elvből elutasított gázra. Az Északi Áramlat II. körüli balhénak annyi következménye lesz, hogy Pakisztánban ott is lesz vezetékes gáz, ahol eddig nem volt. Az EU szankcióival Oroszország elveszít egy 450 milliós piacot, de szerzett helyette egy 3 milliárdost.

   Európa sokadszorra a történelem folyamán lábon lőtte magát. Eddig nem volt versenytársa, így ezeket az öngyilkos merényleteket aránylag olcsón megúszta. Gyanítom, hogy most nem lesz szerencsénk.

Szólj hozzá!