Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Vae victis!

   Itt az ideje, hogy újra kiénekeljek kicsit a kánonból.    Az utóbbi időben azt vettem észre, hogy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kezdett fellépni egy olyan dolog, ami a Covid sokadik hónapjában lépett fel, és találóan a „Covid-fáradság” nevet kapta. Kezdett az embereknek elegük lenni abból, hogy minden a vírusról szól, attól függetlenül, hogy a saját életét már jó ideje nem befolyásolja. Sok ember meghalt, egy keveset ismert közülük, de a döntő többségét nem.

Bővebben...

Ha harc, legyen harc

   Szerintem nem árulok el nagy titkot, hogy ha kijelentem, hogy a szomszédunkban zajló orosz-ukrán háborúban új fejezet kezd íródni. No nem azért, mert az elmaradt herszoni áttörés helyett, most Harkovnál végre sikerült az ukránoknak sikereket elérni, hanem a puha háborút innentől kezdve elfelejthetjük.

   Úgy érzem, hogy az oroszok Harkovnál rendesen elszámolták magukat. Mondjuk ez nem csak az én privát véleményem, hanem szabad szemmel is jól látszik, hogy változott a leányzó fekvése.

Bővebben...

Élettel össze nem egyeztethető béke

   Hiába a Kijev mellett gyülekező, egymillió fős, modern nyugati fegyverekkel felszerelt hadsereg, amelyik csak arra vár, hogy egy kíméletlen ellentámadással kisöpörje az oroszokat Ukrajnából, Európa Tehetséges Mr. Ripley-ére lassan rászámolnak a keleti fronton. Ilyenkor pedig a találgatásoknak van ideje. Hogy mikor ülnek le tárgyalni a felek a tűzszünetről és milyen lesz az új, maradék Ukrajna?

Bővebben...

A tévedések háborúja

   Az újságíró halála az, amikor a cikkei rosszul öregszenek. A fél éve zajló orosz-ukrán háború nagyon sok újságíró halálát hozta el. Nekem szerencsém volt. Abban is, hogy nem éreztem szükségét, úgy mint egyesek, hogy napi szinten hozzam az okosságokat, de abban is, hogy amit idáig mondtam az bejött. Ami a leglényegesebb, hogy mindenről van írásos emlék, így könnyen ellenőrizhető.

   Kezdjük a legelején. Február 24. Most már mindenki megjegyezte egy életre. Pedig még pár nappal előtte is sokan csak legyintettek rá.

Bővebben...

A revízióról

   „Egy nemzet sincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha aláírt késsel a torkán egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás.” Théophile Delcassé, volt francia külügyminiszter.

   A múlt század egészét a Trianoni békediktátum határozta meg. Másfél évtizednyi normális időszak után Magyarország sikeresen a XX. században a történelem vakvágányára került, ahonnan eddig nem igazán sikerült visszatalálni a helyes útra.

Bővebben...

Kadirov királysága

   Vitán felül áll, hogy a jelenleg is zajló orosz-ukrán háborúnak, Putyin és Zelenszkij után a harmadik legfontosabb figurája Ramzan Kadirov csecsen elnök. Hogy ki ez a fickó, azt már nagyjából mindenki tudja. De miért ő a kiválasztott, és miért harcol az embereivel a háború első soraiban, már csak kevesen sejtik. Lássuk hát a „kaukázusi fal” kevésbé ismert múltját és jövőjét a Fall Blautól kezdve a Lencse hadműveleten át a generalisszimusz halálát követő rehabilitáció utóhatásaként kirobbant két csecsen háborúig.

Bővebben...

Az energiaháború

   Egyre komolyabb hullámokat ver a február végén kirobbant orosz-ukrán háború. Azon a csendesnek induló napon mindenki azt hitte, hogy nem történt semmi különös, csak egy ország megtámadott egy másikat. Valljuk meg őszintén, hogy mi, akik Európa kebelén hajtjuk álomra a fejünket, láttunk már pár ilyet az elmúlt években, így nagyon nem is ütötte meg az ingerküszöbünket. Még örültünk is, hogy volt végre egy új téma, amin lehetett rágódni, mert a covid őrület már kezdett unalmassá válni. Vírusszakértőből mindenki egy csapásra hadmérnök lett, és jöttek a jobbnál jobb konteók. A háború már átlépte a 100. napot, és még mindig nem tudják, hogy mikor lesz vége.

Bővebben...

Vigyázó szemeiteket ne Kínára vessétek!

  Szokásomhoz hűen ismét kiéneklek a kánonból. Az már egyértelmű, hogy az orosz-ukrán konfliktus már kezd a közvélemény számára unalmassá válni, ezért próbálnak új híreket kreálni. Előjöttek újra az UFO-k, de bedobták a köztudatba egy új világjárvány rémét is. Egyik sem ugrotta meg a szintet, úgyhogy tovább kell keresgélni. Természetesen most is csak a vakrepülés megy.

Bővebben...

A túl gyakran ismétlődő kérdések

   Mottó: „Sose szakítsd félbe az ellenséget, ha éppen hibát követ el.” Bonaparte Napóleon

   Már két hete zajlik az a háború, amiről sejtelmünk sincs, hogy milyen szinten fogja megváltoztatni a teljes eddigi életünket. Pedig meg fogja. Ha tetszik, ha nem.

   Ez elmúlt két hét rengeteg kérdést vetett fel. Olyanokat, amikre eddig nem gondoltunk. Olyanokat, aminek eddig nem volt létjogosultsága. Olyanokat, amik abból adódnak, hogy a szemünk előtt zajló folyamatoknak látszólag semmi értelme.

Bővebben...

A nevenincs háború

   Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy megmondjuk, 2022. február 24-e be fog kerülni a történelemkönyvekbe. Hogy milyen felütéssel, arról még sejtésünk se lehet, hiszen senki sem tudhatja, hogy ez az egész incidens meddig fog tartani, és mi lesz a vége. A hetven és a harminc éves háború is csak utólag kapta a nevét, ahogy az első világháborút csak a második után keresztelték át az addigi Nagy Háborúról. Ezek nem meglepő dolgok, hiszen az elemzés már az utókor dolga, ők látják komplexen az egészet.

Bővebben...