Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

A vég nélküli borzalom kezdete

   A háború egy szörnyű dolog. Ha a részese vagy, az még szörnyűbb. A háborúból a legjobb kimaradni, de van, amikor ez nem megy. Akaratodon kívül a részesévé válsz. Egy globális háborúból pedig nem is lehet kimaradni. Részese vagy a világ körforgásának, így akármi történik, hatással lesz rád is. Mindenkire.

   A farkasok kora elhozta nekünk a globális háborút.

   A háborúban két részre osztódik a világ. A frontvonalra, és a hátországra. A frontvonal egy viszonylag kis terület ahol brutális rombolás megy végbe, és kő kövön nem marad. A hátország ezt nem érzékeli, csak a hatását. Egy lassú szisztematikus leépülést. Az elején még lelkesen támogatjuk a harcolókat, és minden felesleges dolgunkat nekik adjuk, mert tudjuk, hogy nekünk van igazunk, mi vagyunk a jók, és nekünk kell győzni. A probléma az, hogy mindkét oldal ugyanígy gondolja, és ami ebből következik, az egyik félnek sem jó. Ugyanis az elején még csak azt adjuk oda, ami felesleges a számunkra. Később már azt is, ami jó lenne nekünk is, de tudjuk nélkülözni, a végén meg már mindenünket elveszik, és kezdetét veszi a vég nélküli borzalom.

   A háború egy feneketlen kút, amibe folyamatosan lehet önteni az anyagot. Élő erőt, fegyvereket, gépeket. Minden felhasználásra kerül. Minden megsemmisül, és kell a pótlás. A napjainkban zajló globális háború frontvonala egészen rövid. Nagyjából 800 km. Bár folyamatosan változik, és nincs a teljes szakaszán harci cselekmény, az egész világot a hátországává tette.

   Proxiháborúnak mondják, de nem az. Az eddigi ilyen típusú háborúk mindig egy másik ország területén zajlottak a nagyhatalmak támogatásával. Vietnam, Korea, és az összes kelet-nyugat ideológiai háború, mind az USA, mind a Szovjetunió határától messzebb egy függetlennek mondott országban robbantott ki polgárháborút, és ezen véres színfalak mögött csaphatott össze a két világhatalom.

   De a farkasok kora más, mint a hidegháború volt.

   Ez egy egyszerű hódító háború, ami már korábban volt sok a történelem folyamán. Oroszországnak területi követelése van Ukrajnával szemben, és ezt katonai erővel próbálja megszerezni. Teljesen felesleges ezt bonyolítani. Azon egyszerű oknál fogva azonban nem tudunk vele mit kezdeni, hogy nem láttunk ilyet már több mint 80 éve. Európában legutóbb 1939. szeptember 1-én támadott meg egy nagyobb ország egy kisebbet ilyen apropóból. Több hasonlóságot is vélek felfedezni a két esemény közt, de nem szeretnék pánikot kelteni. Így is elég nagy a baj.

   Jelen állás szerint ugyanis átléptünk abba a szakaszba, amikor már olyan dolgokról kell lemondanunk egy lehetséges győzelem reményében, amire már nekünk is szükségünk van. A bosszantó számunkra, hogy ez nem a mi háborúnk. Hátország vagyunk egy olyan háborúban ahol nem is lehetünk a győztesek között. Mi csak vesztesek lehetünk, akárki győz, és mégis minket zavarnak a vágóhídra. Persze a mi alatt egész Európát értem, hiszen a legnagyobb áldozatot mi hozzuk. Az USA csak vezényel. Ő jelenleg harcol egy olyan országért, amelyet annak idején jó pénzért megszerzett, de most erővel el akarják venni tőle. Minden követ megmozgat, és minden áldozatot meghoz a győzelemért. Nem sajnálja az életet és a pénzt sem. A gond csak az, hogy amit ők feláldoznak, az az ukránok élete, és az Európai Unió pénze. Amit eddig az amerikaiak belefektettek a háborúba mind hitelre tették. A fegyvereknek, amiket direktben a frontra küldtek a háború végén megkérik az árát. Európai szövetségeseik fegyver felajánlását pedig majd a saját gyáraikból pótolják, természetesen szintén jó pénzért. Ne reménykedjünk abban, hogy minden, ami jelenleg Kelet-Ukrajnában zajlik, az nem a profitról szól.

   Van kiút ebből a szörnyű helyzetből?

   Lehet. Mondjuk, ahhoz nem olyan politikusok kellenének, mint amelyek a jelenlegi Európai Uniót irányítják. Ők vígan menetelnek a vágóhíd felé, és maradva az állatos hasonlatnál, azt is megmagyarázzák, hogy a döglött ló csak alszik. Nem állunk jól, maradjunk annyiban. Magyarország számára az egyetlen esély, ha elkezdünk kihátrálni, és kellő távolságra helyezkedünk mindenkitől, ugyanis társadalmi rendszerekben drasztikus változást csak erőszakos forradalom hozhat. A lassú, nyugodt átmenetekre már nincs idő. Ahogy Nyugat-Európa szép csendben felvette ezt a jelenlegi neomarxista képét, ebből nem lesz egy ugyanilyen szolid hátraarc. Nincs rá idő. A hidegháború után jött a 30 éven át tartó amerikai demokráciaexport. Ennek lett vége 2022. február 24-én. Egy csapásra összeomlott minden, amit addig felépítettek.

   Vajon kirobbant a III. világháború?

   Nem tudom. Mivel a másodiknak is volt egy érdekes szakasza, ami „Furcsa háború” néven íródott be a történelemkönyvekbe. Ahogy William Borah szenátor elsőként megjegyezte róla, hogy: „valami nem stimmel ezzel a háborúval” ("There is something phoney about this war"). Nekem valami hasonló érzésem van ezzel a mostani háborúval. Valami nagyon nem stimmel.

Szólj hozzá!