Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Moldova Mare

   Egy korábban már megpendített húrt szeretnék újra megszólaltatni. A történelmi lant ugyanis ismét olyan dallamot játszik ami fülemnek igazán kedves. Azt mindenki kívülről fújja, hogy Erdély nem Románia. De, hogy a Kárpátok és Prut között elterülő Moldva sem az, már gondolom kevesebbeknek ismerős. Pedig ez így van. Történelmi mélypontra süllyedt Moldova és Románia viszonya. Ennek oka pedig nem más, mint az, hogy a két ország területi követeléssel áll egymással szemben. Az ismeretes, hogy Románia Moldova teljes megszállására készül. Ez, nyilván egyértelmű, hogy a másik oldalon nem mindenkinek tetszik. Főleg úgy, hogy nekik viszont a történelmi Moldva területére fáj a foguk. Moldávia ugyanis a Kárpátoktól a Dnyeszterig tart. Ahogy az a mellékelt térképen is látszik. Az sem véletlen, hogy ezen a térképen szinte az összes jelentősebb településnek van történelmi magyar neve is. Magyarország és Moldávia történelme ugyanis szorosan összefonódik. Ami az egészben a legfurcsább, hogy teljesen más módon, mint ahogy Havasalfölddel. Települései közt hemzsegnek a magyar vonatkozások.

   A magyar alapítású moldáviai települések három csoportra oszthatók. Az elsőkre a fejedelemség alapításával nagyjából egy időben került sor. Bár sokan azt állítják, hogy nem a Kárpát-medencéből vándoroltak ide a magyarok, hanem sokan be se mentek a Kárpát-medencébe, hanem itt megálltak, és városokat alapítottak. A Kárpát-medencéből később érkezők, csak gyarapították a számukat. Ebben is lehet valami, hiszen a magyarok Meotiszból itt haladtak keresztül. Etelkuzuból –  a Déli-Bug és a Szeret folyók közötti területről – indították meg a Honfoglalás néven ismerté vált nagy hadjáratukat. Az igazi végvárrendszert azonban Hunyadi János építi ki itt, aminek egyik legfőbb eleme Őrhely. De ide tartozik még Dnyeszterfehérvár és a Bendertől délre, a Dnyeszter túlpartján található Csöbörcsök (Cioburciu) is. Már ekkor jelentős település a szintén magyar alapítású Kisjenő is. Jászvásár pedig arról nevezetes, hogy a jászok innen települtek át a Nagy-Magyar-alföldön található Jászságba. A második csoport amit különböző magyarországi telepesek hoztak létre a későbbiekben. Huszvárost a Magyarországról elmenekült magyar husziták alapították, míg Szőcsvásárt magyar szűcsök. Ez utóbbi lett később az első központosított moldvai állam fővárosa. Vászlót magyar kereskedők alapították, mely ezután vámszedési joggal rendelkező pihenő és piachely lett. Szabófalva a moldvai csángók legnagyobb települése. A környékén több olyan település is található melyet a csángók alapítottak, és napjainkban is itt élnek. Mojnest szintén magyar alapítás, mely a Gyimesi-hágón keresztül folyamatosan kapta a magyar utánpótlást. A harmadik része az itteni magyaroknak a bukovinai székelyek csoportja. Mint ismert ők az 1764-es székelymészárlás után vándoroltak ki Erdélyből. Először a már évszázadok óta ott élő csángókhoz költöztek, majd az 1774-ben osztrák kézre kerülő – gyér népességű – Bukovinába telepítették őket. Itt hozták létre saját falvaikat, melyek közül legjelentősebb Hadikfalva.

   Mivel az egész fejedelemség megalapítása is Nagy Lajos királyunkhoz köthető, így érthető, hogy miért teljesen más a viszony a moldvaiak és a magyarok közt, mint amilyen a magyarok és az oláhok között. A kérdés már csak az, hogy miért tudott így elmérgesedni a viszony a két ország között? Hiszen a moldvai és a oláh egy nép. Valóban? Akkor miért nem akartak soha közös államot? Miért csak erőszakkal sikerült közös határok közé szorítani ezt az egy népet? Lehet, hogy nem is igazán egy népről beszélünk. Azért mert azonos a nyelvük? Ez mit bizonyít? Mondok példákat. A cseheknek és a morváknak is azonos a nyelvük. Sőt! A szerbeknek és a horvátoknak is. Beszélhetünk mégis egy népről? Aligha. Félezer éven keresztül folyamatosan két népről beszélnek mindenhol, amely hirtelen egy néppé olvadt. Szerintem attól, hogy valamit sokan állítanak, még nem feltétlenül igaz. Én csak azt tudom mondani, hogy a moldávok nem románok, és Moldva nem Románia! Így álljunk hozzájuk.

Szólj hozzá!