Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Kőváry László az oláhokról

   A sorozat egy igen pikáns részéhez értünk ezzel, hogy az oláhokat mutatjuk be. Bevallom számomra több szempontból furcsa volt ez a leírás. Elsősorban tömörsége miatt. Nyilván azért amit a szerző is bevall, hogy igen csekély a rendelkezésre álló adat ezzel az igen furcsa embertömeggel kapcsolatban.

Bővebben...

Kőváry László a szászokról és az örményekről

   A sorozat mostani részében két népet is bemutatok egyszerre, mert a róluk készült leírások kicsit rövidebbek, viszont annál érdekesebbek. Látni fogjuk, hogy milyen egyedi módon adja elő, hogy bár a szászok semmiben sem különböznek a németektől, a nyelvük mégis mennyire más. A második részben pedig a kor kereskedőit, az örményeket mutatja be, akiknek jellemrajza is ennek megfelelő.

Bővebben...

Kőváry László a székelyekről

   A tegnap útjára indított sorozat következő része már önmagában is különleges, hiszen miért veszi a szerző külön a magyarokat a székelyektől? Erre ő maga ad választ a leírásban, és jelzi is, hogy jogos a felvetés. Ahogy az előző részben, úgy itt is arra szeretnék rávilágítani, hogy egy 1847-es leírásban hogyan látják a kor emberét, és gondolkodjunk el azon, hogy mi hogyan látjuk napjainkban ugyanezt a népet.

Bővebben...

Kőváry László a magyarokról

   Van nekem egy méltán híres névrokonom, aki több mint másfélszáz évvel ezelőtt alkotott hasonló dolgokat, mint én napjainkban. Félreértés ne essék, nem szeretném magam egy lapon említeni vele, de büszkeséggel tölt el, hogy a nyomdokaiba léphettem. Kőváry Lászlóról van szó, akinek egy számomra fontos munkájából szeretnék itt egy sorozatot készíteni. Az „Erdélyország statisztikája” című munkájában messzemenő részletességgel írja le a keleti országrész akkori viszonyait.

Bővebben...

Mit akadályozott meg Trianon?

   Mindenki azt mondja, hogy Magyarország rosszul járt Trianonban. Ez tény. De az is tény, hogy járhattunk volna rosszabbul is. Ha egy kicsit jobban utánanézünk, kiderül, hogy összetehetjük a két kezünket, hogy ennyivel megúsztuk. A következőkben azt fogom elemezni, hogy mi maradt volna Magyarországból, ha az antanthatalmak elfogadják a szomszédaink összes követelését, és mindent megadnak nekik, amit kérnek.

Bővebben...

Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék

   Már többen a szememre vetették, hogy kedvenc mondásom, miszerint a történelem ismétli önmagát, elég kevés ahhoz, hogy épkézláb elméleteket gyártsunk. Javaslom azonban nekik, hogy nézzenek egy kicsit a múltba, és egy csomó jelenleg felmerült problémára azonnal választ kaphatnak. Mivel ezzel foglalkozok, látom, hogy korábban olyan dolgokat csináltak eleink, ami elgondolkodásra adhat okot.

Bővebben...

Igazságos volt-e Trianon?

   Na, most fognak nekem esni sokan, hogy hogy lehet ekkora blődséget kérdezni?! Nem is azért kérdeztem, mert nem vagyok vele tisztában, hanem azért, mert arra vagyok kíváncsi, hogy más tisztában van-e vele? Ugyanis mindenki csípőből rávágja, hogy igazságtalan volt, mert elcsatolták a területének 2/3-át, a lakosságának meg az 1/3-át! Ez tény. De sajnos nem csak erről van szó.

Bővebben...

Húzzunk határt Erdély és Románia között!

   Egy mondat vitaindítónak. Erdély nem Románia, de nem is Magyarország! Hogy miért mondom ezt? Mert ez az igazság! Attól, hogy nem ezt akarjuk hallani, attól még ez lesz. Az a baj velem, hogy szeretem kimondani a dolgokat, attól függetlenül, hogy mást gondolok, mint a többiek, és ez valószínűleg nem is tetszik mindenkinek.

Bővebben...

Az alsófarkadini ajándék

   Alsófarkadin egy kis jelentéktelen település Erdélyben, Hunyad megyében. Hátszegtől öt kilométerre nyugatra, a Ruszka-havas lábánál fekszik. 1870 körül Lónyay Menyhért tette tizenkilencezer holdas, főként erdőkből álló birtokának központjává. Ezt a faanyagon kívül vasércben is bővelkedő területet, a vajdahunyadi vasgyártás fellendülésére számítva vásárolta.

Bővebben...

Ki vagyok én?

   Újfent a szkeptikusoknak hozok egy kis gondolatébresztőt. Az évek hosszú sora alatt elég sok népszámlálási adatsort kellett átböngésznem. Csak a Kárpát-medencei statisztika miatt 8 különböző országét, de úgy magával ragadott ez a dolog, hogy nem álltam meg itt. Nem mondom, hogy a nemzetiségi statisztikák rabjává váltam, de jelentős lökést adott a böngésző vágy felkeltéséhez.

Bővebben...