A szemenszedett hazugság, és a statisztika
A statisztikusok szerint a számok nem hazudnak. Ez tény. Szerintem is inkább a statisztikusok hazudnak. A címben szereplő, állítólag Churchilltől való idézet szerint is, a statisztika nem a legtisztább dolog a világon. Személy szerint a népszámlálási statisztikák világába nyertem igen mélyreható betekintést, amiből sikerül ezeket a messzemenő következtetéseket levonnom. A statisztikusok, akárki akármit mond, imádják csűrni-csavarni a számokat, és úgy kihozni a végeredményt, hogy az a megrendelőnek jó legyen. A szomszédos országok népszámlálási adatbázisában tökéletesen szembetűnik a megrendelő óhaja. Az államalkotó nemzet dominanciáját fent kell tartani. Nem volt olyan ország, ahol ne találtam volna valami sántító dolgot.
Kezdjük a söprögetést a saját házunk táján. Mielőtt valaki azt hinné, hogy mi jó példával járunk elől, azt ki kell ábrándítanom. A mi népszámlálásunktól sem voltam hanyatt esve. Mivel a nemzetiségre vonatkozó kérdésre nem is kötelező válaszolni, már sejteni lehet, hogy micsoda káosz van a mi adatainkban. A káoszt csak fokozza, hogy ha szeretnénk, akkor akár több nemzetiséget is megjelölhetünk, ami elég életszerű. Nagyjából, mint a kettős állampolgárság. Meg egy fenékkel két lovat megülni. A végeredmények böngészésénél döbben csak rá az ember a rendszer hibáira. Az, hogy a nemzetiségek száma összeadva meghaladják a település összlétszámát, ennek köszönhető. Viszont visszafelé is működik a dolog. Van olyan ahol a nemzetiségek összlétszáma nem éri el a település összlétszámát. Még jó, hogy a számok nem hazudnak. De nálunk azért még istenes a helyzet. Nem így tőlünk keletre. Romániában anyanyelv, és nemzetiség szerinti népszámlálás is van. Természetesen a kettő sehol sem egyezik, csak ahol egy fajta nemzetiség van az adott településen. Jellemző, hogy a cigányok a román többségű környezetben román, a magyar többségű környezetben magyar anyanyelvűnek vallják magukat. Nem mellékesen a cigányok mindenhol mostohán vannak kezelve. Az osztrákoknál például az egyéb kategória közt vannak feltüntetve. Viszont feltűnően kevés a cigányok száma Szlovéniában, és Horvátországban. Erre még nem sikerült választ találnom. Élek a gyanúperrel, hogy nem véletlenül. Ne legyenek illúzióink. Tudjuk, hogy a cigányok mindenhol az államalkotó nemzet tagjának vallják magukat. Csak ha igazán nagy számban vannak, akkor vállalják cigányságukat. Mielőtt jönnének az előítéletek, megjegyzem, hogy ez majdnem mindegyik kisebbségnél így van. Inkább csak a nyugati végeken jellemző, hogy a legkisebb településen is a nemzetiségek nagyobb számban képviseltetik magukat. Tehát mindegyikből minimum 4-5 fő jelen van. A szlovák és a román adatokban kitűnik, hogy a párszáz lelkes falvak színtiszták, a városokban azonban mindenféle nemzetiség megtalálható, és mindegyik jelentős számban. Az 1.000-2.000 fős települések viszont nem ritka, hogy csak 1-1 fő képvisel egy adott nemzetiséget. Mivel tudva, hogy az ember társas lény, számomra ez az életszerűtlen kategóriába tartozik. Szívesen beszélgetnék egy ilyen emberrel, aki egy mondjuk színromán faluban él egyedüli magyarként. Az igazat megvallva akár még elképzelhető is lenne, ha csak pár ilyen volna a Kárpát-medencében. De több száz van.
A folytatásban azokat a módszereket szeretném bemutatni, amik segítségével a statisztikusok megoldják, hogy egy-egy népcsoport ne szerepeljen olyan nagy számban. Ha már a számok nem tudnak hazudni…
A románok nem akármilyen módszerekkel olvasztják be az egyéb nemzetiségeket. A korábbi népszámlálási adatok feldolgozásához Varga E. Árpád nagyszerű munkáját használom fel, ami szimpla statisztika, de a számok mellett található jegyzetek tökéletesen bemutatják az akkori állapotokat. Rögtön az 1920-as népszámlálásnál több tucat falunál találkoztam olyannal, hogy pár száz, de akár ezer fős színtisztán magyar falvak etnikai adatainál Varga E. Árpád megjegyzi, hogy az eredeti adatokban a magyarok „hibásan” románnak vannak feltűntetve. Tehát ő átjavította, de utalt arra, hogy anno az oláh kollegák itt nagymérvű, szándékos (!) csalást követtek el. De az se semmi, ahogy napjainkban inkább megosztják őket. A magyarok, mint a legnagyobb etnikum, szétválasztására nagyon ügyes módszereket dolgoztak ki. Biztosították számukra, hogy ne csak a magyart jelölhessék be nemzetiségként, hanem ha úgy gondolják, akkor választhatják a székelyt, vagy a csángót is. Mondhatnánk, hogy ez nem nagy ügy, de ha átgondoljuk, akkor nem ilyen egyszerű a dolog. Ezeknek a válaszadóknak a száma ugyanis lejön a magyarokéból, és a többi 20.000 fő alatti nemzetiséggel együtt az „egyéb” kategóriába kerül. Nem sok, de tudunk faragni a számokon. A nemzetiségek széttördelése mindenhol jellemző. Ha már a románoknál tartunk. Őket külön veszik Ukrajnában a moldávoktól, Szerbiában pedig a vlachoktól. Szerbiában egyébként még több ilyen szétválasztás van. A horvátok külön vannak a bunyevácoktól. Ahogy a szlovákoknál külön vannak a csehek, és a morvák. Valljuk be, ezek tényleg külön népcsoportok, de egy népszámlálásnál nem hinném, hogy külön nemzetiségnek kéne venni. Hasonló a helyzet a bosnyákokkal és a muzulmánokkal. A bosnyákok jelentős többsége muszlim, de meg lehet önálló nemzetiségként jelölni a muzulmánt is. Élek a gyanúperrel, hogy a muzulmánok többsége bosnyák. Bár megjegyzem, hogy a magyarországi bosnyákok hagyományosan katolikus vallásúak, és horvátnak tartják magukat. Jellemző még, hogy Szerbiában a mai napig sokan vallják magukat jugoszlávnak, de meg lehet jelölni nemzetiségként területi hovatartozást. Érdekes, hogy Horvátországban az 1991-es népszámlálásnál szintén találkozunk jugoszlávokkal. 2001-ben viszont már egy sincs. Horvátok viszont szép számmal vannak Burgenlandban. Ennek megfelelően az osztrákok is tettek lépéseket, hogy ne legyenek azért olyan sokan. Külön tételként szerepel ugyanis az őshonos burgenlandi horvát (Burgenland-Kroatisch) az egyéb horváttól (Kroatisch). A szlovák, a szerb és az ukrán népszámlálási adatokban van olyan tétel, hogy „nem nyilatkozott”. Nem szeretnék messzemenő következtetéseket levonni abból a tényből, hogy ez a szám azokon a területeken ahol többségében magyarok élnek, jóval magasabb, de ez attól még tény marad. Végül a legérdekesebb. A ruszinok helyzete. A Kárpát-medencében mindenhol külön nemzetiségként kezelik a ruszinokat és az ukránokat. Mindenhol. Kivéve Ukrajnában.