Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Európa véres pajzsa

   Az egész történet valamikor a XIII. században kezdődött, és napjainkban egy újabb fejezet kezdődött.
   Európa nyugati népei úgy gondolták, hogy a védelmüket kelet-európai segédnépekkel oldják meg. Az eredeti ötlet valószínűleg onnan indult, hogy a mongol hódítás megtört ezeken a népeken, és már nem jutott el olyan erővel a nyugati végekre.
   Párszáz évvel később látták, ahogy a kor akkori legnagyobb hatalma Magyarország hogyan tartóztatja fel a korai török erőfitogtatást, és érezték, hogy egy biztonságos pajzs mögött nyugodtan tudnak fejlődni, és a segédnép támogatása a háborúban nem az ő vérükbe kerül. A hadiipar minden korban jó üzlet. Mi adjuk a fegyvert, ők adják az embert, és a végén még a számlát is benyújtjuk, mivel a fegyver pénzbe kerül. Ez egészen a XIX. század végéig tartott, amikor Törökország látványosan összeomlott, és kiszorult Európából. Akkor létre lehetett hozni a területén számtalan segédnépet, akik védték tőle Európát.
   Azonban az agyonvédett Európa a nagy jólétben, és az ebből fakadó versengésben saját maga ellen fordult. Már nem kellett félnie a külső ellenségtől, és a nagy megerősödés hatalmi harcot szült. Történelmi szempontból egy rövid epizódban azonban helyre kerültek a dolgok, és újra feltűnt egy ellenség kelet felöl. A bolsevik Oroszország. Hiszen az első világháború végén már nem igazán a kezdeti ellenség ellen kellett harcolni, így egyértelmű volt, hogy egy erős segédnépet kell oda állítani, aki megvédheti az újra összezáró nyugatot. Ez volt az újraélesztett Lengyelország.
   A kapitalizmus azonban közbeszólt, és jó szokásához hűen kitermelt egy világválságot, ami borított mindent. Lengyelország jól betöltötte volna a funkcióját, csak nem számított senki arra, hogy a németek újra megőrülnek, és így már az új véres pajzs semmit sem ért.
   A hidegháború idején Európa nem volt ura saját magának, de a Szovjetunió összeomlásával újra fel tudott emelkedni. Egészen napjainkig nem is volt szüksége újabb véres pajzsra, de 2022-ben ez ismét megváltozott. Újabb vész jön kelet felöl, és ismét fel kell áldozni egy keleti segédnépet a szent cél érdekében, ami nem más, mint a nyugat védelme. Ez a segédnép pedig ezúttal Ukrajna. Ők egyelőre örömmel tetszelegnek ebben a szerepben, de például mi napokig tudnánk nekik sztorizgatni, hogy ez mennyire nem jó ötlet. A recept ugyanaz, mint 500 éve. A nyugat adja a fegyvert, a keleti segédnép pedig az embert. A rút anyagiakat meg a végén rendezzük.
   Hogy mi lesz a vége? Elég csak megnézni Magyarországot.
Szólj hozzá!