Lika véráztatta földje
Az a több mint 70 várrom, mely Lika-Korbava vármegyében van, mind Magyarország történetéről mesél, én viszont helyszűke miatt sajnos nem tudom bemutatni mindet, csak egy részét.
Térképemen a Gacska és a Lika folyók mezejét lehet látni, mely mint látható sűrűn volt a délről jövő hódítás véres útvonala. A vármegye keleti határán fekvő Pljesivica-hegységet a XVI. században az „Ördögi kert” névvel is illették. A török hódítások alatt fontos szerepet játszott, mint természetes akadály. Délről a Velebit-hegység, északról a Kis-Kapela által határolt mezőket belső láncolatok választanak el egymástól. Ilyenek például az itt látható Gacskamező (400-450 m), és a Likamező (450-500 m). Ezeket a mezőket olyan kisebb-nagyobb folyók öntözik, melyek hosszabb folyás után eltűnnek, és a föld alatt folytatva útjukat, valahol a tengerbe ömlenek. Ezek a Lika és a Gacska. Mindkettő délkeletről északnyugat felé folyik, és nagyjából 20 kilométerre a tengertől eltűnik a szemünk elől. 1971-ben a Lika folyón épített gáttal létesítették a mesterséges Kruscsica-tavat. A gát megépítése előtt a Lika gyakran okozott árvizet, valamint lényeges volt mindig is a víznyelők bejáratának tisztítása, és átjárhatóan tartása. A Gacska Horvátország legtisztább folyója. Otocsánnál két ágra oszlik, de mindkét ága víznyelőben végzi. A tengerparton egyetlenegy jelentősebb folyó torkolata sem található.
A törökök Boszniából törtek fel északnak fosztogatni. A vezérük Hadum Jakub pasa a boszniai szandzsák-bég feldúlta még Stájerország egyes területeit is 8000 könnyűlovassal. 1493. szeptember 9-én hazafelé tartott, amikor Derencsényi Imre horvát bán serege, mely 10-13 ezer főből állt, Udbina közelében az útját állta. A véres csatában azonban a bán seregét teljesen megsemmisítették, és Derencsényi elesett, vele együtt a horvát nemesség színe-java. A törökök mindössze ezer embert vesztettek. Ezután már semmi nem állt terjeszkedésük útjába. 1527-re kihasználva a mohácsi csata utáni zűrzavart, és a horvát nemesség megosztottságát, teljesen megszállták Lika területét a Gacskamező, Zengg és Brinye kivételével. 1530-ban a török Brinyét is felégette, de a várat elfoglalni sem akkor, sem később nem tudta. A környező vidék azonban teljesen elnéptelenedett, lakói biztonságosabb helyre menekültek. Az őslakos horvát lakosság gyakorlatilag teljesen eltűnt, és a helyükre pravoszláv hitű szerbek települtek, akik ennek fejében kiváltságokat kaptak. Közvetve ennek volt köszönhető, hogy 1991-ben a rácok, az addigra kialakult etnikai túlsúlyra hivatkozva, megszállták a jelentős részét. 1995. augusztus 4-én hajnalban azonban megindult a horvátok nagy „Vihar” fedőnevű hadművelete. Az Una folyónál találkoztak a keletről előrenyomuló boszniai erőkkel, bekerítve ezzel a rácokat, akik a rác polgári lakossággal együtt menekültek a maradék jugoszláv területekre. Az éveken át tartó harcok és ágyúzás következtében Vukovár után Goszpics lett a honvédő háború leginkább lerombolt városa.
A terület érdekessége még, hogy Smiljanban született a világ egyik legnevezetesebb tudósa, Nikola Tesla. A falu templomát, ahol apja szolgált plébánosként, alaposan felújították, szülőháza pedig múzeum.