Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Menni vagy maradni?

   Egy jól összeszedett írást találtam az Indexen, a külföldön tapasztalt magyaroktól, érdemes elolvasni, pedig én alapvetően nem vagyok híve ezeknek a "külföldön élni magyarként" összehasonlításoknak.
   Miért? Egész egyszerűen azért, mert szerintem külföldön élni nem jobb, vagy rosszabb, hanem más, és mielőtt valaki nekiindul az idegennek ezzel kellene tisztában lennie. Minden társadalom eltér attól, mint amihez szoktunk, alkalmazkodni tudni kell, megvannak a pozitívumai és hátrányai egyaránt. Sehol nem a kánaán fogad, tenned kell azért, hogy előrébb juss, vagy hogy egyáltalán megállj a lábadon.
   Jómagam is éltem külföldön. A várakozásaimmal ellentétben azok a németek, akiket a sors az utamba sodort iszonyú jófejek voltak, nem volt velük gondom. Ráadásul sok helyzetben fortuna a tenyerén hordozott, például azon szerencsések közé tartozhattam, akik egyedül tudtak bérelni lakást, amit kényelmesen ki tudtam fizetni és nem kellett többekkel összefogva kényszerű életközösségben élnem. Mégis egyedül egy idegen országban folyamatosan és minden nap megpróbáltatások értek, ami fárasztó volt, mert soha nem volt vége. Mindemellett szeretettel gondolok vissza arra az időszakra, mert szereztem értékes barátságokat és hatalmas tapasztalás volt.
   Amikor 2 év után hazatértem, kezdetben arra gondoltam, hogy tartok néhány hónapos szünetet, majd újra visszamegyek. Nem így lett. Budapesten sétálva hasított belém egy érzés, amit korábban azt sem tudtam, hogy létezik: egyszerűen imádtam itthon lenni, szerettem volna mindenkit egyesével megölelni, hetekig vigyorogva közlekedtem és akkor döntöttem el, hogy itthon keresek munkát, nem megyek vissza. Talán ez az érzés a hazaszeretet.(?)
   Azóta 9 éve telt el és most tartok ott, hogy azon gondolkozom, hogy 1-2 éven belül akár elinduljak ismét valamilyen irányba. Szeretem a hazámat, szeretek itthon élni, de szeretem a változatosságot.
   …Ha alapvetően ilyen attitűddel megáldott az ember, akkor bárhova dobják le, addig tesz-vesz, amíg jól fogja magát érezni…(akár a saját hazájában is…khm ugye.
   …Ha viszont nincs meg benned ez, akkor keserűen vágyódva fogsz visszanézni az országodra, hibáztatva annak mindenkori vezetését, akárhol is vagy. Mert neked ott nem jó, így keresed a bűnbakot, holott te magad vagy rossz érzéseid okozója. Szerintem.
Szólj hozzá!