Már az orosz-ukrán háború 9. napján megírtam az első elemzésemet a témával kapcsolatban. Azóta eltelt több mint egy hónap, és csak minimális változtatást kellett rajta eszközölni. Mivel a Politikai Hobbista csapata egy újabb értekezés megírására kért fel, ezért frissítettem a korábbi írást, és a rendelkezésükre bocsátottam. Ők pedig egy igen izgalmas videót csináltak belőle.
A háborúnak vége. Lépjünk túl rajta. Sokáig rágódni nincs értelme, mert aki késlekedik az megy a történelem süllyesztőjébe. Gyorsan kell cselekedni, mert aki időt nyer, az életet nyer. Nekünk pedig nincs időnk azon álmélkodni, hogy mi történik. A jelenlegi harcmezőn ezekben a pillanatokban lép túl a háború. A kezdeti politikai csatározások egyik napról a másikra a csatatéren folytatódtak véres emberáldozatokat követelve. Ezrek haltak meg látszólag értelmetlenül, de ami ezután fog jönni, ahhoz képest minden eddigi csak szolid előjáték volt.
Miért bombáznak az oroszok iskolákat, kórházakat, színházakat? Tényleg gátlástalanul támadják az ártatlan civileket? A Hobbista csapata némi történeti áttekintést adott - az összeállításban egy történész is segítséget nyújtott - arról, honnan erednek azok a taktikák, miszerint az egyik fél polgári létesítményekbe telepít katonaságot, fegyvereket, a másik fél pedig igyekszik ezeket mielőbb megsemmisíteni.
Mottó: „Sose szakítsd félbe az ellenséget, ha éppen hibát követ el.” Bonaparte Napóleon
Már két hete zajlik az a háború, amiről sejtelmünk sincs, hogy milyen szinten fogja megváltoztatni a teljes eddigi életünket. Pedig meg fogja. Ha tetszik, ha nem.
Ez elmúlt két hét rengeteg kérdést vetett fel. Olyanokat, amikre eddig nem gondoltunk. Olyanokat, aminek eddig nem volt létjogosultsága. Olyanokat, amik abból adódnak, hogy a szemünk előtt zajló folyamatoknak látszólag semmi értelme.
Korábban már elkészítettem Magyarország etnikai térképét a 2002-es adataim alapján, de akkor vármegyei lebontásban tettem közzé. Ebből született a fanyalgóknak szóló írásom, melyet azóta is a legtöbbek által olvasott blogbejegyzés az oldalon.
Ez a cikk is annak idején a hódoltsági magyarok témakörben íródott, de itt csak a „hódoltsági területen” lévő magyar városokról lesz szó. Itt elsősorban arról szeretnék említést tenni, hogy a Magyarország különböző területein elhelyezkedő városok idegen elemeinek miként változott a száma.
