Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

Játékok

Europa Nova

A történelem viharában

   Manapság megint olyan napokat élünk, amik pár évtized múlva szerepelni fognak a történelemkönyvek lapjain. Az a furcsa egyébként ebben az egészben, hogy a kor embere sosem fogja fel úgy a körülötte zajló eseményeket, mint ha valami sorsfordító történne vele. Pedig csak az elmúlt 20-25 évben annyi minden történt, hogy belegondolni is hosszadalmas. Az általános iskolai földrajz atlaszom mára történelmi atlasszá vált. Olyan országok tűntek el, amik abban még szerepelnek. Egyesült a két Németország, felbomlott a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia is. Szerbia Koszovó kiválásával lassan teljessé teszi a maga kis „Trianonját”. Ők évek alatt élték meg azt, ami nekünk pár hónap alatt ment végbe. Halkan jegyzem meg, hogy remélhetőleg ez a folyamat még nem zárult le, és az utolsó még megmaradt jogtalanul birtokolt terület is leválik róla, és visszakerül jogos tulajdonosához. A határok nincsenek kőbe vésve, ahogy egy laza tollvonással el tudták törölni a mi ezer éves határainkat, úgy bármelyik határral meg lehet csinálni ugyanezt. Nem is értem miért ragaszkodik mindenki ilyen veszettül ezekhez a jelenlegi határokhoz. Már születésük pillanatában csak a gond volt velük.

   Csehszlovákia és Jugoszlávia darabokra hullása után úgy tűnik egy újabb szomszédunk fog atomjaira hullani. Akárki akármit mond, Ukrajna napjai meg vannak számlálva. Putyin amolyan XXI. századi hitleri szerepben tetszeleg. Folyamatosan szembe megy a világgal, és a maga kis sajátos módján rendezi el a dolgokat. A világ meg csak árgus szemekkel bámul, és a fenyegetőzésen kívül nem nagyon történik semmi. Pont, mint az 1930-as években. A Krím és Gdanszk között azért van egy árnyalatnyi különbség. Most senki sem akar világháborút. Még az USA sem. Főleg nem Ukrajnáért. Egyedül nem tudná térdre kényszeríteni Oroszországot, Európa pedig nem fog neki segíteni. Hiába hőbörög, a háborút csak megszálltként látott Dánia által delegált, NATO főtitkár, az EU az orosz kőolaj és földgáz rabláncában vergődik. Sőt ha Putyin halad a már kitaposott „hitleri” úton akkor sikeresen még jobban meg tudja osztani Európát. Ha elfoglalja az oroszok lakta kelet- és dél-ukrajnai területeket el fog érni Moldáviáig. A románokat ott maga mellé tudná állítani azzal, hogy elcsatolja, az amúgy is különálló Transznisztriát, a Dnyeszteren túli Moldáviát pedig segít megszállni. Ugyanígy odadobhatná Magyarországnak Kárpátalját, Lengyelországnak pedig Ilyvóval (Lemberg, Lvov) az egykori Kelet-Galíciát.

   Szakértők szerint, ha Putyin kicsit türelmesebb, akkor egyszerűen megvárhatta volna, amíg Ukrajna magától szétesik, és létrejön a területén 4-5 teljes életképtelen állam, mint mondjuk Koszovó, amelyek pár év múlva csatlakoznak egy másik államhoz. Szerintem számunkra ez lenne a legjobb. Ha Kárpátalja folytatná azt az utat, amit elkezdett, és hathatós magyar segítséggel kivívna függetlenségét. Pár év múlva pedig visszatérhetne a Szent Korona alá, ahonnan sosem akart kimenni, csak mások elrabolták. Ezzel mindössze annyi a baj, hogy a szakértők szerint Putyin nem az a türelmes fajta…

Szólj hozzá!