Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

Játékok

Europa Nova

A jövő Európája

   Most pedig bemutatom, hogyan fog változni Európa a jövőben. Részletekre bontom a szöveget, hogy könnyebben emészthető legyen. Kezdjük egy kicsit távolabbról. Egy olyan térség bemutatásával, ami nem Európához tartozik, de nagy hatással van rá, mivel közelebb van, mint gondolnánk. Ez is a neve.

Közel-Kelet

   Muszáj ezt a régiót is elemezni, hiszen a földrajzi határokat rendre felülírják a politikai határok. Például Törökország nagyobb része Ázsiában fekszik, ettől függetlenül mindenki Európai országként tekint rá, még ha nem is mindig viselkednek úgy. Az itt lezajló változások egyik nagy vesztese ez az ország lesz. A régió fennálló állapotainak szétverését az Iszlám Állam hajtja végre. Létrehoznak egy „de facto” kalifátus, amit senki sem ismer el önálló államként, pedig sajnos nagyon is az. Saját infrastruktúrával, gazdasággal, kereskedelemmel. Az adott területen élő emberek irányítását végzi. Az igaz, hogy akik irányítják, terrorista cselekedeteket hajtanak végre, de ez a tényen nem változtat. A térképen is ezért szerepel. Az a terület ugyanis nem Szíria és nem Irak része. Viszont így a hirtelen nagy támogatást élvező kurdok sikeresen ki tudják vívni a függetlenségüket, és a pocsék külpolitikát folytató Törökország magára marad. Nem tudja megvédeni a kurdok lakta területeit, amik így egyesülnek a szíriai és az iraki területekkel. Szíria és Irak csak a maradék területek felett gyakorolhat ezek után tényleges hatalmat. Ide tartozik még, hogy Örményország és Azerbajdzsán háborújából Örményország jön ki győztesen, és megszerzi Hegyi-Karabahot. Azerbajdzsán viszont összeomlik, és beolvad Iránba, ahol több azeri él, mint az anyaországban. Grúziát megdézsmálja Oroszország. Elcsatolja tőle Abháziát és Dél-Oszétiát. Törökország azonban kihasználja, hogy szembefordult mindenkivel, és megszállja Ciprust.

Bulgária területszerzései

   Bulgária orosz, magyar, horvát és albán segítséggel nagyon megerősödik, részt vesz az összes szomszédja összeomlasztásában. Görögországtól visszafoglalja Kelet-Makedóniát, így újra kijárata lesz az Égei-tengerre. Albániával egymást közt felosztják Macedóniát. Albániának jut az északnyugati, albánok lakta rész, a többi Bulgáriáé. Szerbiát szintén Albániával osztják fel, de itt már hathatós közreműködése van Magyarországnak és Horvátországnak is. A Duna-Száva vonalától északra eső területek a Szent Korona országaihoz kerülnek, Koszovó Albániáé lesz, a Nagy-Moravától keletre eső területek pedig Bulgáriáé.

A Szent Korona országai

   A Szent Korona országai két fő részből állnak. A Duna-Dráva vonaltól északra és délre eső területek. Délre helyezkedik el a horvát vezetésű délszláv közösség, amely magában foglalja Horvátország mellett a korábbi Szlovéniát, Bosznia-Hercegovinát és Montenegrót. Az folyóktól északra eső terület a magyar fennhatóság alatt álló rész. Kialakulása úgy zajlott le, hogy Magyarország megszállta a néhai Szlovákiát, valamint részt vett Ausztria, Ukrajna és Románia felosztásában.

Románia felosztása

   Románia felosztásában Magyarország, Oroszország, Lengyelország, Bulgária és Moldávia vesz részt. Magyarországé lesz természetesen Erdély, Bulgáriáé Dobrudzsa, Moldávia pedig egyesül Moldvával és ezt a nevet is veszi fel ezután. Valamint lemond az egyébként is „de facto” államként működő Dnyeszter-menti köztársaságról, ami egyesül Oroszországgal. Mivel Ukrajna felosztásával már szárazföldi kapcsolatba kerültek. A maradék területeket is kétfelé osztják az Olt folyó által. Tőle keletre jön létre Vlahföld, nyugatra pedig a Szörényi vajdaság, amely egy magyar protektorátus alatt működő félig-meddig önálló állam, ahova a kitelepített románok helyére Kelet-Európa cigányait telepítik be, és ott hoznak létre a számukra egy államot.

Ukrajna felosztása

   Ukrajnát Magyarország, Lengyelország és Oroszország szállja meg. Oroszország megszerzi azt a teljes déli országrészt, ahol jelentős számban élnek oroszok, Magyarország visszakapja Kárpátalját, Lengyelország pedig a lvovi területet. A maradék Ukrajna önálló államként működik tovább. Oroszország emellett még egyesül Fehéroroszországgal.

Németország és Csehország szétesése

   Csehországból kiválnak a morvák, így Cseh-Szilézia elszakad Csehországtól, amit így Lengyelország szerez meg magának. Bajorország kiválik Németországból, és bekebelezi Ausztriát, amiből Burgenland Magyarországhoz kerül. Viszont kihasználja Olaszország szétesését is, és megszerzi Dél-Tirolt.

Olaszország szétesése

   Padánia függetlenedik Olaszország többi részétől, és így a többi rész is további darabokra esik szét. Független lesz Szardínia, a Vatikán pedig megszerzi Rómát és a középső országrészt. A déli elmaradott rész marad együtt, Nápoly központtal.

Franciaország és Belgium szétesése

   Franciaországból több rész is kiválik. Független lesz Korzika, Bretagne, Provance és Savoya. Ez utóbbi egyesül az Olaszországból kiváló Aosta-völggyel. Ezek a területek mindegyike etnikai alapon válik ki. Savoyában az arpitánok egy Svájchoz hasonló államot hoznak létre, amit kivételesen nem érintenek a változások. A későbbiekben lehet, hogy felbomlik francia és német Svájcra, melyek közül az előbbi egyesülhet Savoyával, hiszen a Svájcban élő franciának nevezettek nagy része is arpitán. A német svájci rész pedig beolvadhat Németországba.  Franciaország további veszteségeket szenved el, ugyanis az önállósuló Baszkföld is lecsíp belőle egy darabot. Egyetlen nyeresége Vallónia, ami Belgium szétesésével kerül hozzá. Németország megkapja a németek által lakott Kelet-Belgiumot és Luxemburgot, Hollandia pedig egyesül Flandriával.

Spanyolország szétesése

   Spanyolországból kiválik Katalónia a Baleári-szigetekkel, és a már említett Baszkföld. Neve pedig Kasztíliára változik. Portugália csak elszegényedik, de területe nem változik.

Nagy-Britannia szétesése

   Skócia önálló lesz, Írország pedig megszállja Észak-Írországot. Angliának már csak Wales marad, így nevét is Angliára egyszerűsíti.

Ami nem változott

   A már említett Svájc és Portugália mellett Skandináviában is minden maradt a régiben. Változatlanok maradtak a balti államok is. Ahogy az is változatlan, hogy ez továbbra is csak egy játék, és ennek megfelelő komolysággal kérem kezelni.

Szólj hozzá!