Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

Játékok

Europa Nova

Amerika Nova

   Csak a beavatottak tudják, hogy én annak idején, amikor újra rajzoltam a világ politikai térképét, akkor Afrikával kezdtem. Afrika nova volt az első, és ez alapozta meg ezt az egész új világ őrületemet. Mondjuk az a projekt hamar elakadt, mert nemzetiségi alapon akartam újra rajzolni Afrika térképét. Aki egy kicsit is jártas a témában, az tudja, hogy ez egy lehetetlen küldetés. Egy részén sikerült, de vannak olyan részei Afrikának, ahol minden tisztáson más nép él, és még csak nem is egy népcsoporthoz tartoznak. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy azok az államok, amiket megalkottam, semmivel sem voltak rosszabbak a mostaniaknál, melyek határai köztudottan az egykori gyarmati határok mentén húzódtak, és semmibe vették az etnikai határokat. Ez lenne a kisebbik baj, de sokszor olyan földrajzi határokat se vettek figyelembe, amiket azért illett volna.

   Európai szemmel az afrikai államok nagy területűek, relatíve kis népességgel. Ez elsősorban a népsűrűségen látszik. Bár annak az eloszlása igen változatos. Tény azonban, hogy egy Európánál sokkal nagyobb területű kontinensen, vele közel azonos számú állam található. Ha jobban megvizsgáljuk, akkor kiderül, hogy ha minden szempontot figyelembe veszünk, ezen a földrészen legalább 200-300 államnak kellene lennie. Más kérdés, hogy ezeknek az államoknak legalább a 90%-a az önálló életre teljesen alkalmatlan volna.

   Ugyanez a helyzet az amerikai kontinensen is. Teljesen életszerűtlen, hogy például a hatalmas Észak-Amerika mindössze 3 országból áll! Legalábbis eddig annyiból állt. Hála nekem, az erőközpontok mentén feldarabolódott ez a három állam, és ahogy Európa novánál már láthattuk, alkottam egy új világot. Ez Amerika nova.

   A vágyvezérelt világszemléletünk azt mondatja velünk, hogy ez kizárt, mivel az Egyesült Államokra szükség van, és nem bomolhat fel. Gyanítom, hogy az egyszerű római polgár is hasonlóan gondolkodott a 470-es évek elején. Valószínűleg ő se vette komolyan, hogy itt pár év múlva beüt a mennykő. Az, hogy mi mit szeretnénk, és mellette a történelem folyama miként vájja ki a medrét, sosem jár kéz a kézben.

   Annak idején a Szovjetunió felbomlását se gondolta senki. Utólag bevallhatom, hogy én speciel a két Németország egyesülését nem gondoltam volna. De említhetném Jugoszlávia vagy Csehszlovákia felbomlását is. Emberléptékű távolságban vannak, és különösebb megütközés nélkül gondolunk rájuk, hiszen a mindennapjaink részeként történtek velünk. Pedig ezek sorsfordító történelmi események, melyek helyet követelnek pár év múlva a történelemkönyvek lapjain.

   Ahogy az Amerikai Egyesült Államok felbomlásai is. Hogy milyen módon fog ez bekövetkezni, az elég képlékeny, de hogy bekövetkezik, az vitán felül áll. Ahogy a közelmúlt eseményeit nézem ez nem is olyan távoli jövőben fog megtörténni. Az USA már most a polgárháború szélére sodródott, és ha szétesik, az értelemszerűen rántja magával Kanadát és Mexikót is.

   Ezek után lássuk az újonnan létrejövő államok földrajzi és gazdasági adatait.

állam

főváros

terület

népesség

néps.

GDP/fő

Kalifornia

Los Angeles

1.389.261

55.079.350

39,65

68.283

Texas

Austin

695.621

24.326.974

34,97

72.846

Laurentia

New York

2.365.284

104.677.039

44,26

67.350

Chesapeake

Washington

149.542

14.981.527

100,18

80.414

New England

Boston

320.310

16.130.976

50,36

74.162

Nagy Síkság Közt.

Denver

3.982.446

19.739.257

4,96

73.234

Cascadia

Seattle

1.600.651

16.031.223

10,02

76.670

Alaszka

Anchorage

5.639.593

788.593

0,14

75.968

Quebec

Quebec

1.947.268

8.077.592

4,15

51.683

Georgia

Atlanta

637.429

30.988.476

48,61

58.448

Florida

Miami

170.304

18.328.340

107,62

60.650

Missouri

Kansas City

858.139

18.214.045

21,23

55.685

Appalache Közt.

Nashville

276.565

12.298.601

44,47

53.400

Louisiana

New Orleans

134.264

4.410.796

32,85

55.450

Mexikó

Mexikóváros

1.588.864

110.490.866

69,54

8.339

   Természetesen ez is csak játék, mint az eddigiek, de mivel Európa novában már egyre másra jönnek be a jövendölések, ezért nem árt odafigyelni erre is.

Bővebben...

A cél szentesíti az eszközt

   Szokásomhoz hűen ismét egy olyan témát boncolgatok, amely foglalkoztatja a közvéleményt, de véletlenül sem olyan szemszögből, ahogy a többiek szemlélik. Könyvtárnyi irodalom van születőben az orosz-ukrán konfliktus múltját illetően. Mindenki azzal foglalkozik, hogy mi volt az oka a konfliktus kirobbanásának, próbálják megérteni az orosz és az ukrán néplélek rejtelmeit. Ezt már én is megtettem. Sokan elemzik azt is, hogy Putyin hol rontotta el, és hogyan lehet majd megállítani, ha egyszer végre elszámolja magát.

Bővebben...

A jövő Európája

   Most pedig bemutatom, hogyan fog változni Európa a jövőben. Részletekre bontom a szöveget, hogy könnyebben emészthető legyen. Kezdjük egy kicsit távolabbról. Egy olyan térség bemutatásával, ami nem Európához tartozik, de nagy hatással van rá, mivel közelebb van, mint gondolnánk. Ez is a neve.

Bővebben...

Erdély visszafoglalása

   Itt van egy újabb fricska a fanyalgóknak. Már egyszer kielemeztem, hogy milyen etnikai állapotok uralkodnak a Kárpát-medencében, és arra jutottunk, hogy korántsem olyan vészes, mint ahogy beállítják. Nos, ledöntök egy újabb tabut, és bebizonyítom, hogy akkor sem lenne olyan nagy gond, ha Erdély újra a magyar közigazgatás alá kerülne. Már arról volt korábban szó, hogy milyen ütemben fogy Erdélyben a román lakosság, és bizonyítható, hogy impériumváltásnál mindig van egy váltás a fejekben is. Tehát kiszámoltam, hogy hogyan alakulnának Erdély etnikai adatai 2020-ban, ha most megtörténne az a hőn áhított visszatérés.

Bővebben...

A föld azé, aki teleszüli

   Tudom kissé groteszk a mondat, de nagy igazság rejtőzik mögötte. Élő példákat lehet hozni a történelemből, hiszen így hódították el tőlünk az oláhok Erdélyt, vagy a rácok a Délvidéket. Igaz ők ugyanezen apropóból vesztették el Koszovót. De említhetek egy közelmúltban történt ilyen fajta hódítást a Krímből. Ami a legszörnyűbb, hogy hiába volt évszázadokig egy adott ország része, hiába utal az épített örökség minden egyes köve az eredeti tulajdonosra, ha az etnikai hódítás mindezt elsöpri. Azonban most itt a lehetőség az események visszafordítására! Akármilyen furcsa, de a kor embere nem fogja fel, hogy épp olyan dolgok történnek vele, amik évtizedek múltán benne lesznek a történelemkönyvekben.

Bővebben...