Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

Játékok

Europa Nova

A második furcsa háború

Mottó: A történelem hibáiból tanulni kell, nem megismételni őket.

   Rendszeresen felvetődik a kérdést, hogy kitörhet-e a harmadik világháború. Vannak olyanok is, akik azt mondják, hogy már ki is tört. Ez utóbbi csapatba tartozok én is, és most történelmi példákkal támasztom alá, hogy a világháború már igenis zajlik, de majd csak a következő generációk tudják majd ezt komplex módon vizsgálni, ezért nekünk csak az adatok összegzésére van módunk. De amint azt látni fogjuk, az adatok nagyon beszédesek. Ugyanis az is egyértelműen látszik, hogy ennek a világháborúnak nem mostanában lesz vége. Sőt! A java még csak most jön. A főszereplők itt is Németország, Oroszország, majd később csatlakozóként az USA.

Bővebben...

Amerika Nova

   Csak a beavatottak tudják, hogy én annak idején, amikor újra rajzoltam a világ politikai térképét, akkor Afrikával kezdtem. Afrika nova volt az első, és ez alapozta meg ezt az egész új világ őrületemet. Mondjuk az a projekt hamar elakadt, mert nemzetiségi alapon akartam újra rajzolni Afrika térképét. Aki egy kicsit is jártas a témában, az tudja, hogy ez egy lehetetlen küldetés. Egy részén sikerült, de vannak olyan részei Afrikának, ahol minden tisztáson más nép él, és még csak nem is egy népcsoporthoz tartoznak. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy azok az államok, amiket megalkottam, semmivel sem voltak rosszabbak a mostaniaknál, melyek határai köztudottan az egykori gyarmati határok mentén húzódtak, és semmibe vették az etnikai határokat. Ez lenne a kisebbik baj, de sokszor olyan földrajzi határokat se vettek figyelembe, amiket azért illett volna.

Bővebben...

A cél szentesíti az eszközt

   Szokásomhoz hűen ismét egy olyan témát boncolgatok, amely foglalkoztatja a közvéleményt, de véletlenül sem olyan szemszögből, ahogy a többiek szemlélik. Könyvtárnyi irodalom van születőben az orosz-ukrán konfliktus múltját illetően. Mindenki azzal foglalkozik, hogy mi volt az oka a konfliktus kirobbanásának, próbálják megérteni az orosz és az ukrán néplélek rejtelmeit. Ezt már én is megtettem. Sokan elemzik azt is, hogy Putyin hol rontotta el, és hogyan lehet majd megállítani, ha egyszer végre elszámolja magát.

Bővebben...

A jövő Európája

   Most pedig bemutatom, hogyan fog változni Európa a jövőben. Részletekre bontom a szöveget, hogy könnyebben emészthető legyen. Kezdjük egy kicsit távolabbról. Egy olyan térség bemutatásával, ami nem Európához tartozik, de nagy hatással van rá, mivel közelebb van, mint gondolnánk. Ez is a neve.

Bővebben...

Erdély visszafoglalása

   Itt van egy újabb fricska a fanyalgóknak. Már egyszer kielemeztem, hogy milyen etnikai állapotok uralkodnak a Kárpát-medencében, és arra jutottunk, hogy korántsem olyan vészes, mint ahogy beállítják. Nos, ledöntök egy újabb tabut, és bebizonyítom, hogy akkor sem lenne olyan nagy gond, ha Erdély újra a magyar közigazgatás alá kerülne. Már arról volt korábban szó, hogy milyen ütemben fogy Erdélyben a román lakosság, és bizonyítható, hogy impériumváltásnál mindig van egy váltás a fejekben is. Tehát kiszámoltam, hogy hogyan alakulnának Erdély etnikai adatai 2020-ban, ha most megtörténne az a hőn áhított visszatérés.

Bővebben...