Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

Játékok

Europa Nova

A föld azé, aki teleszüli

   Tudom kissé groteszk a mondat, de nagy igazság rejtőzik mögötte. Élő példákat lehet hozni a történelemből, hiszen így hódították el tőlünk az oláhok Erdélyt, vagy a rácok a Délvidéket. Igaz ők ugyanezen apropóból vesztették el Koszovót. De említhetek egy közelmúltban történt ilyen fajta hódítást a Krímből. Ami a legszörnyűbb, hogy hiába volt évszázadokig egy adott ország része, hiába utal az épített örökség minden egyes köve az eredeti tulajdonosra, ha az etnikai hódítás mindezt elsöpri. Azonban most itt a lehetőség az események visszafordítására! Akármilyen furcsa, de a kor embere nem fogja fel, hogy épp olyan dolgok történnek vele, amik évtizedek múltán benne lesznek a történelemkönyvekben.

Bővebben...

Magyaroszág Europa novában

Úgy látom „Europa nova” megalkotásával sikerült elérnem amit akartam. Élénk érdeklődést váltott ki, és remélem, hogy elgondolkozásra is inspiráltam a látogatókat. Arra gondoltam, hogy meg kéne vizsgálni részleteiben, hogyan is fog kinézni Európa pár év múlva. Szándékosan nem írtam sehová, hogy mikorra gondolom az általam előrevetített határok kialakítását, amivel lehet, hogy hibát követtem el. Nem gondolom ugyanis, hogy például 2050-re fog így kinézni, mert ha ilyet állítanék, az ellenkezne a nézeteimmel. Sajnos nem szeretem a hatásvadász kijelentéseket, hanem szeretek mindig a realitások talaján maradni, még akkor is amikor egy ilyen „mi lenne, ha…” játékot játszunk. Nézetem szerint valamelyik határmódosulás pár éven belül, valamelyik kicsit később fog lezajlani, de lényeges, hogy mindegyik a közeli jövőben, és szerintem ténylegesen be fog következni.

Bővebben...

Europa nova térképen

   Itt most elemezni fogom Európa jövendőbeli határmódosulásait, amelyekre szerintem a legnagyobb esély van. Rajzoltam is hozzá egy új térképet, amelyen most már csak a megváltozott határok vannak feltüntetve. Erre a térképre nem került fel a Kaukázus vidéke, de mivel azt a korábbi írásomban is kitárgyaltam, így nem hagyom el. Kezdjük is innen.

Bővebben...

Europa nova számokban

  A tegnapi tanulmányomban taglalt európai területváltozásokat egy táblázatban is összefoglaltam. Továbbra is tartom, hogy csak azokat a változásokat írtam bele, amelyekre látok valami esélyt, nem azokat, amiket mások hallani akarnak (köztük én is). Valamint az is megjegyzendő, hogy ezek a változások az elkövetezendő évek, évtizedek történései lesznek, nem feltétlenül az idei év eseményei.

Bővebben...

Kettős mérce

   Eltelt egy újabb nap, és a világ vezető hatalmai ismét hülyét csináltak önmagukból. Egyre inkább azt látom, hogy ebből az ukrán válságból nyugaton jól már nem tudnak kijönni. Az egész bagázs kezd egyre hiteltelenebbé válni. Kezdve azzal, hogy az amerikai elnök osztja az észt az orosznak, azok után, hogy katonái bemasíroztak Irakba és Afganisztánba, és lebombázták Szerbiát.

Bővebben...