Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

Játékok

Trianon nélkül

Magyarország régiói II. (Erdély)

   Rögtön az elején oszlassunk el egy tévhitet. Erdély nem Nagyváradnál kezdődik, hanem a Királyhágónál. Most ezt a négy régióból álló tájegységet szeretném bemutatni. Ez egy történelmi régió, történelmi felosztással, amibe azért kénytelen voltam egy kicsit belenyúlni.

Észak-Erdély

   Ez a régió 3 vármegyét foglal magában. Központi vidéke a Szamos-völgye, területe 14.125 km2. Itt található az összes jelentős városa. Fontos útvonalai Kolozsvártól Bánffyhunyadon át a Királyhágó felé, valamint Szamosújvártól Besztercén át a Borgói-szoros felé.

Bővebben...

Magyarország régiói I. (Észak-Magyarország)

   Megtörtént Magyarország újbóli felosztása. Természetesen most nem megszállási övezetekre, hanem régiósítottam az országot. Történelmi és gazdasági szempontok alapján a 72 vármegyét 17 régióra bontottam. Többnyire 3-4 vármegyéből alakítottam ki egy régiót, de van ettől több illetve kevesebb taggal rendelkező is. Nézzük őket szép sorjában, egy pár mondatban történő bemutatás mellett. Földrajzi szempontok szerint fogok haladni. Mivel azonban túl sok lenne egyszerre az összes régiót bemutatni ezt is szétbontom további részekre, az emészthetőség kedvéért.

Bővebben...

Játékleírás

   Az utóbbi időben nagy lett az érdeklődés ezzel a „játékommal” kapcsolatban, ezért szeretném bővebben kifejteni, hogy mire kell itt számítani. Úgy tűnik, mintha ezt kissé elhanyagolnám, de ez korántsem igaz. A háttérben szinte folyamatosan ezzel a „játékommal játszok”, de nem egy felületes skiccet akarok kiadni a kezem közül, így szinte mindig elölről kell kezdenem, mert folyamatosan hibákba botlok.

   Ebben a részben azt szeretném bemutatni, hogy hogyan nézne ki napjainkban Magyarország, ha nincs Trianon. Gazdasági és etnikai szempontból.

Bővebben...