Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

Játékok

Trianon nélkül

Játékleírás

   Az utóbbi időben nagy lett az érdeklődés ezzel a „játékommal” kapcsolatban, ezért szeretném bővebben kifejteni, hogy mire kell itt számítani. Úgy tűnik, mintha ezt kissé elhanyagolnám, de ez korántsem igaz. A háttérben szinte folyamatosan ezzel a „játékommal játszok”, de nem egy felületes skiccet akarok kiadni a kezem közül, így szinte mindig elölről kell kezdenem, mert folyamatosan hibákba botlok.

   Ebben a részben azt szeretném bemutatni, hogy hogyan nézne ki napjainkban Magyarország, ha nincs Trianon. Gazdasági és etnikai szempontból. Mivel azonban járási szintig szeretnék lemenni, ezért igen hosszadalmas kutatást igényel tőlem ez a játék. Egy általam elképzelt felosztás szerint fogom az olvasók elé tárni az egyes országrészeket. Később a vármegyék határait is újra fogom húzni, de az egy másik történet. Az országrészek bemutatásánál kitérek arra, hogy hogyan fejlődött az adott járás. Milyen gazdasági húzóágai vannak, miben változhatott, mik alakulhattak ki a területén, illetve a legfontosabb, hogy hogyan változtak az etnikai viszonyai. Viszont ez az, ami miatt ez a játék ilyen hosszadalmas. Nem akarok ugyanis légből kapott adatokkal dolgozni. Azt már megtette más, különböző oldalakon. Olvastam számtalan ilyet, és nem tetszettek. Nem mondom, hogy az enyém lesz a legjobb, de mindenesetre alaposabb, mint azok. Felfedeztem náluk ugyanis jó néhány hibát, amit ki szeretnék kerülni. Szerintem a töretlen fejlődés bemutatása érdekében ugyanis egy addig töretlen fejlődést produkáló számsort kell segítségül hívnom. Ahhoz, hogy bemutathassam, hogy hogyan alakult volna az etnikai térkép 1920 után, ahhoz megfelelő támpont az, hogy hogyan alakult előtte. Négy népszámlálás adatainak segítségével (az 1880-1910 közöttiek) próbálom modellezni a hogyan továbbot. Sajnos itt vannak azonban a problémák, ugyanis ezek az adatok messziről sem hibátlanok, és folyamatos javításra szorulnak, ami tovább lassítja a munkát. Lehet, hogy ez így sem lesz tökéletes, de a „mi lett volna ha…” az csak egy játék, és sosem fogjuk megtudni, hogy kinek lett volna igaza.

Szólj hozzá!