Magyarország régiói (Nyugati részek)

   Az egyik legfejlettebb országrész, bár vannak elmaradott területek itt is. Ez a rész foglalja magában a Dunántúlt és Horvátországot. A terület 5 régióra bomlik. Fentről lefelé haladva mutatom be őket.

Észak-Dunántúl

   Ez igazából a Dunántúl északkeleti része, ami átnyúlik a Dunán is. 4 vármegyét foglal magában, és 11.993 km2 területen fekszik. Ezzel a második legkisebb régió az országban. Felszíne azonban elég változatos. Közepén keresztül húzódik a Magyar-középhegység néhány tagja, amitől északra a Kis-Magyar-alföld egy része található, délre a Nagy-Magyar-alföld Dunán átnyúló dombosabb vidéke, a Mezőföld van. A hegyekben a bányászat, a síkságon a mezőgazdaság a fő foglalkoztató. Esztergom vármegyében az északi részen inkább a gyümölcstermelés, és a földművelés a jelentős, míg délen a Dorog és Esztergom központú szénbányászat adja a munkát. De nem szabad elfeledkezni az üveg- és a cementgyárakról sem. Komárom vármegyének a Dunától északra eső része teljes egészében mezőgazdasági vidék, de a délre eső rész már elég vegyes. Bár Komárom városa kivétel ez alól, mivel fontos dunai átkelőhely, fejlett iparral rendelkezik. Legjelentősebb létesítménye a hajógyár, de létesült itt fafeldolgozó, és kőolajfinomító, továbbá a közeli bauxitbányák miatt timföldgyár is. A vármegye délnyugati része szintén mezőgazdaságra épül. Ácson cukorgyár, Kisbéren és Bábolnán pedig az állattenyésztés az említésre méltó. A délkeleti rész már a benyúló hegyek miatt a bányászaté. Bár Tata jelentős malomipari központ, de a Vértesben Tatabánya központtal már a szénbányászaté a főszerep. Veszprém vármegyét kettészeli az erdőségekkel teli Bakony, így értelemszerűen ott a fafeldolgozás a jelentős. De számottevő még az üveggyártás és a porcelánipar, valamint Ajka központtal a szén- és bauxitbányászat. Ajkán ezért timföldgyár is van. A vármegye északi részén az állattenyésztés számít. Központja Pápa. Fejér vármegye déli része a már említett Mezőföld, fejlett mezőgazdasággal és az erre épült iparral. Székesfehérvár iparát viszont az északi hegyekben található bauxit határozza meg. Ide épült az ország egyetlen alumíniumgyára, amit a régió timföldgyárai látnak el.

Nyugat-Dunántúl

   Szintén kis területen fekszik, de annál jelentősebb. Ez is 4 vármegyéből áll, 12.253 km2 területű. Északi része a Kis-Magyar-alföldön fekszik, déli része pedig az Alpok keleti nyúlványai. Moson vármegye inkább földrajzi fekvésének köszönheti fejlődését. A kereskedelem és a mezőgazdaság, ami számottevő. Jelentősebb ipar csak Magyaróvár és Moson településeken alakult ki. Magyaróváron szesz- és sörgyár, Mosonban gépgyár és timföldgyár. Győr vármegye szintén csak egypólusú, de annál jelentősebb. Győr városában a gépgyártás kiemelkedő, de emellett számtalan ipari létesítménye van. Legfejlettebb a mezőgazdaságra épülő iparágak. Sopron vármegye keleti fele síkság, míg a nyugati hegyes. A sík rész itt is mezőgazdasági, de fő terménye a cukorrépa, így több cukorgyár is található a vármegyében. A nyugati részen a szén- és kőbányászat a jelentős. Ipari létesítmények elsősorban Sopron városában találhatóak. Vas vármegye fő profilja meghatározhatatlan. Keleti felének központja Sárvár, ahol az északi hatás miatt találunk cukorgyárat, de a kelet felől benyúló állattenyésztő terület még elér idáig, így az is jelentős. Kőszegen sörgyár, Szombathelyen gépgyár van. A nyugati határszél pedig a fafeldolgozásról szól.

Dél-Dunántúl

   Nagy területű, változatos régió. 4 vármegye tartozik bele, és területe 21.384 km2. Zala vármegye ipara egyértelműen az olajra épül. A vármegye középső részén található olajmezők, valamint a horvátországi és a Fiumén keresztül érkező tengerentúli olaj feldolgozására Zalaegerszegen finomító létesül. Nagykanizsán inkább az erre épülő gépgyártás dominál. A vármegye többi részén az állattenyésztés és a fafeldolgozás a húzóágazat. A vármegyéhez tartozik még a Balaton északi része. Itt elsősorban a turizmusra épül minden, de Balatonfüreden találunk egy hajógyárat. Somogy vármegyére egy kis hatással azért van a zalai olajmező, de fő profilja a turizmus, mivel hozzá tartozik a Balaton déli partja. Emellett az állattenyésztés, ami jelentős, és emiatt inkább könnyűipari és élelmiszeripari létesítmények vannak a vármegyében. Tolna vármegye északkeleti részébe benyúlik a Mezőföld síkja, ezért ott a mezőgazdaság a fő mozgatórugó. A mezőgazdasági ipar és a kereskedelem két jelentős központot is létrehozott. Dunaföldvár és Paks fontos dunai kikötők. A vármegye nyugati felén az állattenyésztés, a déli felén pedig a gyümölcstermesztés, ami jelentős. Baranya vármegye fő profilja a bányászat. A Mecsek elsősorban szenet ad, de további jelentékeny bányák is találhatóak benne. A Mecsek déli oldali bányászatának Pécs a központja, az északinak Komló. Mohács a mecseki és az ártéri erdők feldolgozására szakosodott, bútorgyára is van. A vármegye középső része a szőlőtermesztésé, a déli pedig a mezőgazdaságé.

Szlavónia

   A Száva-Dráva-Duna közén található 4 nagy területű vármegye régiója, így a régió is a nagyobbak közé tartozik a maga 21.732 km2 területével. Belovár-Kőrös vármegyében csak a bányászat emelkedik ki. Északon szenet, délen olajat és vasat termelnek ki. Ezen kívül mindenhol mezőgazdasággal foglalkoznak. Kaproncán kiemelkedő az élelmiszeripar. Pozsega területe inkább hegyes. Kevés síkságán a mezőgazdaság számít, de a hegységekben a faipar és a szénbányászat a fontos. Verőce vármegye húzóágazata a faipar, de számottevő a mezőgazdaság is, egy csekély szénbányászattal kiegészülve. Ipari centrum Eszék, üveggyárral, gépgyárral, bőrgyárral, de jelentős kereskedelmi központ is, mivel fontos folyami átkelőhely. Szerém vármegye elsősorban gyümölcstermesztő, és mezőgazdasági terület, de komoly szénlelőhelyek is találhatók itt, és a kiemelkedő cementipari központ, Belcsény.

Horvátország

   Kétarcú régió, fejlett és elmaradott térségekkel. A négy horvát vármegye mellé a földrajzi szempontból idetartozó, de Magyarország részét képező Fiumét is hozzácsatoltam. Így területe 20.830 km2. Varasd vármegye északi részén állattenyésztéssel foglalkoznak, a középső részén pedig szénbányászattal. Varasd városa egyébként könnyűipari központ, de jellemző még a vármegyére a faipar és a papírgyártás. Zágráb vármegyét elsősorban a sziszeki kőolajmezők mozgatják. Zágráb ezért lett vegy- és gépipari központ. De a mellette elterülő Túrmező, mely jelentős mezőgazdasággal, és állattenyésztéssel bír szintén hatással van rá, ezért megtalálhatóak a városban a könnyű- és az élelmiszeripari egységek is. A már említett sziszeki kőolaj mellett az északi és a déli részében vas és szén is található. Károlyvárosban a könnyűipar és a faipar mellett itt található Horvátország legnagyobb sörgyára. Modrus-Fiume és Lika-Korbava vármegyékre ugyanaz a jellemző, lévén, hogy mindkettő életét meghatározza, hogy a Horvát-karszt vidékén fekszenek. Kisebb vas illetve szénmezők valamint egy-egy kisebb kikötő található a vármegyékben. Jellemzően mindkettőben a faipar dominál, jelentős természeti kincsei miatt feltörekvő a turizmusa. Bakar és környéke már inkább Fiume vonzáskörzetéhez tartozik, ahol az ország legjelentősebb tengeri kikötőjét találjuk. Fiume városában sok ipari létesítmény található, de a vegyipar a legfontosabb, a kereskedelem mellett.