Magyarország régiói I. (Észak-Magyarország)
Megtörtént Magyarország újbóli felosztása. Természetesen most nem megszállási övezetekre, hanem régiósítottam az országot. Történelmi és gazdasági szempontok alapján a 72 vármegyét 17 régióra bontottam. Többnyire 3-4 vármegyéből alakítottam ki egy régiót, de van ettől több illetve kevesebb taggal rendelkező is. Nézzük őket szép sorjában, egy pár mondatban történő bemutatás mellett. Földrajzi szempontok szerint fogok haladni. Mivel azonban túl sok lenne egyszerre az összes régiót bemutatni ezt is szétbontom további részekre, az emészthetőség kedvéért.
Észak-Felvidék
Magyarország északnyugati csücske, és itt található a legeldugottabb, és legkisebb régió. 9.844 km2 de ettől függetlenül 4 vármegyét foglal magában. Árva, Liptó, Trencsén és Turóc. A Nagy-Fátra és az Alacsony-Tátra mögé bújt régió fő ütőere a Vág völgye. Itt találhatók meg a főbb települései is. Trencsén és Zsolna közt a Vág folyón több vízi erőmű is épült, a térségben pedig a vegyipar a húzóágazat. Turócon is a vegyipar jelentős, de fontos a faipar is. Turócszentmárton azonban nem a fő vonalon helyezkedik el, így Ruttka komolyabb fejlődést tud bemutatni. A régió legjelentősebb vasúti csomópontjává válik. Rózsahegy Észak-Magyarország legfontosabb textilipari központja, és a régió legjelentősebb települése. Fontos település még Liptószentmiklós. Árva vármegye csak a Lengyelország felé vezető útnak köszönhetően nem marad teljesen elmaradott térség. A faiparon kívül csak helyi jelentőségű telepei vannak.
Nyugat-Felvidék
Az előbbi régiótól délre helyezkedik el. Szintén négy vármegyéből áll, de valamivel nagyobb. A Pozsony, Nyitra, Bars és Hont vármegyékből álló régió 15.246 km2. Fő profilja a bányászat. Nyugati részén kőolajat, északi részén szenet, keleti részén színesfémeket bányásznak. Déli részén, ahová a Kis-Magyar-alföld benyúlik ott a mezőgazdaságé a főszerep. Bár a keleti felén folyó színesfémbányászat már hanyatlóban van, a lakosság is egyre inkább elvándorol abból a térségből.Az ottani jelentősebb települések Selmecbánya, Korpona és Körmöcbánya. A szénbányászat központja Privigye, a kőolajé Szakolca. Pozsonyban erre az olajra támaszkodva létesült finomító, valamint további vegyipari létesítmények. További jelentős települések még Nagyszombat, Dunaszerdahely, Nyitra és Érsekújvár.
Közép-Felvidék
Más néven a Vasvidék. Az egyik legjelentősebb régió az országban. Hat vármegyét foglal magában és 21.641 km2 területű. Pár járás kivételével mindenhol a szén- és a vasbányászatra épülő vasipar a legfőbb foglalkoztató. Nógrádban Salgótarjánban összpontosul a vasipari tevékenység, Losonc már inkább könnyűipari központ. Zólyom és Gömör-Kishont teljes egészében erre van ráállva, de mindkét helyen jelentős még a faipar is. Borsodban a bükki erdők miatt Diósgyőrben a vasgyár mellett papírgyár is működik, Miskolcon pedig inkább gépgyártás a kiemelkedő. A vármegye alföldi részén pedig az élelmiszeripar. Abaúj-Torna inkább színesfémbányászatra és feldolgozásra rendezkedett be, de a nyugati és déli részén inkább az élelmiszeripar dominál. Az abaúji vasgyártást feleslegessé tették a Szepes déli részén lévő vasgyárak. Itt a vármegye északi részén jelentős az élelmiszeripar, de nem elhanyagolható a faipar sem.
Kelet-Felvidék
Az Erdős-Kárpátok régiója, így nem meglepő módon itt elsősorban a faipar dominál. Semmiféle erőszakos ipartelepítésben nem gondolkodok, így ez sajnos egy kissé elmaradott régióvá vált. Bár itt is vannak jelentős központok, és húzóágazatok. Ez a régió is négy vármegyéből áll, területe pedig 16.950 km2. Sáros északi részén elsősorban a faiparra támaszkodnak, de középső és déli részén már jelentős az élelmiszeripar is. Főként a szeszipar. Zemplén északi részén szintén a faipar a jelentős, középső részén viszont a sík vidéken már a mezőgazdaság dominál. Déli részén a gyümölcstermesztés és az ehhez kapcsolódó ipar a jelentős. Ung hegyvidéki tájain szintén a fa a főszereplő, de a sík részen itt is gabonatermesztés folyik. Akárcsak Bereg vármegyében.