Magyarország régiói V. (Partium)

   A Nagy-Magyar-alföld keleti része, de keleti felén már hegységek emelkednek. Észak-déli irányban végignyúlik az egész országon, és átöleli Erdélyt. Három régióból áll össze ez a nagyon változatos táj.

Bánát

   Nyugati fele természetesen síkság, míg keleti fele hegyvidék. Mindössze három vármegyéből áll, de így is ez a legnagyobb területű régió. 28.522 km2. Torontál vármegye teljes egészében mezőgazdasági vidék. Része is a magyar búzakamrának. Ipari központok csak a nagyobb városokban alakultak ki. Jelentősebbek Pancsova, Nagybecskerek, Nagykikinda, Törökkanizsa és Nagyszentmiklós. Temes vármegye szintén része a búzakamrának, hiszen jelentős felesleget termel a kenyérgabonából, attól függetlenül, hogy keleti fele már erősen dombos. Jelentős ipari települései a kiemelkedő Temesvár mellett Detta, Lippa és Versec. A többi helyen csak a mezőgazdasággal összefüggő ipar van jelen. Krassó-Szörény vármegye ellenben teljesen más profilú. Itt a vas- és szénbányászat valamint a vele összefüggésben álló vasipar van jelen. Kivételt képez az északi rész, ahol az élelmiszeripar, valamint a délkeleti rész, ahol a faipar dominál. Jelentős vasgyárai Lugos, Nadrág, Nándorhegy, Resicabánya és Stájerlak. Kiemelkedő gépgyárai Resicabánya, Boksánbánya és Orsova. Orsován emellett sörgyár, hajógyár és kőolajfinomító is üzemel. A faipar központja Karánsebes.

Dél-Partium

   Itt is nagyjából fele-fele arányban sík illetve hegyvidéki a régió. Közepes területű, csak két vármegyéből áll, és 16.705 km2. Arad vármegye nem bővelkedik az ipari központokkal. Aradon kívül csak Világoson van egy jelentősebb szeszgyár. Aradon viszont annál kiemelkedőbb. Elsősorban a gépgyára és a vármegye faiparára támaszkodó papírgyára az igazán említésre méltó. A nyugati részen a mezőgazdaság a jellemző, a hegyvidéken a már említett faipar, keleti felén pedig jelentősebb vas- és szénbányákat találunk. Bihar nyugati fele szintén mezőgazdasági, de itt már több nagyobb település is található. De természetesen itt is a székhely, Nagyvárad kiemelkedik a többi közül. Többek közt a vegyipar, a könnyűipar és a gépgyártás a jelentős, de említésre méltó az élelmiszeripara is. További ipari centrumok: Nagyszalonta, Érmihályfalva, Mezőtelegd, Élesd, Belényes és Vaskóh.

Észak-Partium

   Itt már nem olyan könnyen leírható a táj, mint a másik két régióban, de a Nagy-Magyar-alföld ide is benyúlik.  A négy teljesen különböző típusú vármegyének összterülete 21.031 km2. Szilágy vármegye nem igazán kiemelkedő iparából Csak Zilah és Szilágysomlyó ami komolyabb. Mezőgazdasága a helyi igényeken elégíti ki, talán faipara, és gyümölcstermesztése ami megemlíthető. Szatmár azonban a régió vezetője. A keleti mezőgazdasági és a nyugati bányász vidék között Szatmárnémeti kiemelkedő ipari központ. Elsősorban a mezőgazdaságot kiszolgáló ipara számít, de van itt gépgyár, vasgyár és kőolajfinomító is. Bányászati szempontból Nagybánya a központ, melynek környékén elsősorban színesfémeket bányásznak, az Avasi járásban pedig szenet. Ugocsa többnyire sík felszínének köszönhetően inkább mezőgazdasági beállítottságú, de a nyugati felén emelkedő hegységeiben találunk vasbányákat.  Ellenben Máramaros vármegyében csak a Tisza mentén található sík vidék, de így is csak a déli felén található komolyabb bányászati tevékenység. Elsősorban vas és só. A többi részen a faipar a jellemző, de az magas szintű.