Mátyás Magyarországának etnikai viszonyai

   Itt már két olyan tanulmányt is az olvasók elé tártam, ami azt tárgyalja ki, hogy milyen lett volna Magyarország etnikai állapota, ha nem történik meg a másfél évszázados török megszállás. Az első tanulmányban abból indultam ki, hogy nagyjából 5-5,5 milliós népességgel rendelkezett Mátyás király korába Magyarország, és ebből számoltam tovább. Az akkor kapott értékeket finomítottam a második tanulmányban, de igazából mindegy is, hogy milyen számok jöttek ki, hiszen ez továbbra is egy „mi lett volna, ha…” játék, innentől kezdve sosem tudjuk meg, hogy tényleg mennyi jött volna ki. Az tény, hogy ha a XV. századi etnikai térkép nem változik, akkor ki lehet számolni, hogy mennyire nőtt volna meg a lakosság, és ebből melyik nemzetiség hány százalékot tesz ki. Most ezt a játékot kezdem, és ehhez rajzoltam egy pontosabb térképet attól, mint amit a korábbi tanulmányban közre adtam. Ez sokkal részletesebb, és pontosabban mutatja az akkori állapotokat. Ezt fogom majd tovább rajzolni, és ez alapján fogok egy új játékot megcsinálni.

   Hogy mit látunk ezen a térképen? Két dolog tűnhet fel elsőre. Az egyik, hogy nagyon nagy a fehér színű lakatlan terület, valamint, hogy az ország legnagyobb részét magyarok lakják. Erdélyben a Dicsőszentmárton-Szászrégen vonaltól keletre csak magyarok élnek. Németek az Erdélyi-medence déli részén vannak, illetve elszórtan találunk románokat a hegyek oldalában. Ahogy Erdély többi részére is ez jellemző. A románok mindenhol a hegyvidéki tájakon élnek. Nagyobb német tömb van még Beszterce környékén, valamint Felvidéken a Szepességben. A többi német nagyrészt a nyugati határszélen él. A többség itt a Kis-Kárpátok keleti felén található. Szórványban vannak a felvidéki bányavárosokban. Itt elsősorban a szlovákok közé vannak ékelődve, akik lényegesebben északabbra találhatók, mint ahova lehúzódtak a török idők után. A nyelvhatár nagyjából a Nagyszombat-Nyitra-Léva-Losonc-Rozsnyó-Kassa-Nagymihály vonaltól északra található. A felsorolt városok mind a magyar oldalon találhatóak, de Kassa az német többségű. Pár helyen azért benyúlik a szlovák tömbbe a magyarság. Elsősorban a német többségű Eperjes környékén találunk egy nagyobb foltot, illetve magyar Varannó és Homonna is. A szerbek Szerém keleti részén találhatóak nagyobb számban, valamint az akkori Krassó és Temes vármegyék területén. Szórványban előfordulnak a később megszűnt Keve vármegyében. A horvát-magyar nyelvhatár nem követi végig a Drávát. Jóval előbb elválik tőle, és a Drávamenti-síkságot szinte végig magyarok lakják. Nagyjából Somogy és Baranya vármegyék határánál hagyja el a folyót, és kettészeli egész Valkó vármegyét.

   Ez volt tehát Mátyás korában. Hogy mi lesz ebből később? Azt majd megmutatom a következő részben.