Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.
  • Nagy-Küküllő vármegye
  • Kolozs vármegye
  • Brassó vármegye
  • Szolnok-Doboka vármegye
  • Gömör és Kis-Hont vármegye
  • Bihar vármegye
  • Hont vármegye
  • Veszprém vármegye
  • Szabolcs vármegye
  • Zemplén vármegye
  • Nyitra vármegye
  • Ugocsa vármegye
  • Fejér vármegye
  • Bereg vármegye
  • Krassó-Szörény vármegye
  • Belovár-Kőrös vármegye
  • Modrus-Fiume vármegye
  • Verőce vármegye
  • Turóc vármegye
  • Csanád vármegye
  • Máramaros vármegye
  • Alsó-Fehér vármegye
  • Udvarhely vármegye
  • Hajdú vármegye
  • Győr vármegye
  • Heves vármegye
  • Pozsony vármegye
  • Lika-Korbava vármegye
  • Komárom vármegye
  • Kis-Küküllő vármegye
  • Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
  • Maros-Torda vármegye
  • Szerém vármegye
  • Szepes vármegye
  • Hunyad vármegye
  • Tolna vármegye
  • Vas vármegye
  • Arad vármegye
  • Fiume város
  • Sopron vármegye
  • Torda-Aranyos vármegye
  • Zólyom vármegye
  • Szatmár vármegye
  • Csík vármegye
  • Abaúj-Torna vármegye
  • Torontál vármegye
  • Szeben vármegye
  • Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
  • Moson vármegye
  • Csongrád vármegye
  • Bács-Bodrog vármegye
  • Trencsén vármegye
  • Baranya vármegye
  • Sáros vármegye
  • Beszterce-Naszód vármegye
  • Fogaras vármegye
  • Temes vármegye
  • Zala vármegye
  • Pozsega vármegye
  • Liptó vármegye
  • Nógrád vármegye
  • Bars vármegye
  • Árva vármegye
  • Esztergom vármegye
  • Varasd vármegye
  • Zágráb vármegye
  • Somogy vármegye
  • Ung vármegye
  • Háromszék vármegye
  • Békés vármegye
  • Borsod vármegye
  • Szilágy vármegye

72 vármegye

Kővári László vagyok. A weboldalam Magyarország és Horvátország 72 vármegyéjét mutatja be az 1910-es határok mentén, de a mai állapotoknak megfelelően, földrajzi, történelmi, gazdasági, etnikai és turisztikai szempontból.

Az oldalról

72 vármegye - Kővári László

Az oldalon felhasznált források, útikönyvek, gazdaságföldrajzi és más idevágó témákkal foglalkozó, számtalan nyomtatott, és internetes forrás biztosítja, hogy a leírások hitelesek legyenek. A felhasznált 100 évvel ezelőtti írások természetesen a korabeli adatközlésben segítenek, és a 72 vármegye nem ezen kiadások reprint változata. Csak tematikájában hasonlít rájuk, és a megjelenésük után keletkezett űrt hivatott betölteni, ugyanis az ezekben megjelent leírások után nem született hasonló alkotás.

A vármegyék mindegyikének a tematikája ugyanaz, és ez a következőképpen épül fel.

Földrajz

A vármegyék földrajzi bemutatásánál a területek 1910-es határok közti állapotai kerülnek leírásra. A földrajzi nevek a tájegységek magyar nevei, természetesen figyelembe véve, hogy mivel a Kárpát-medencét egységként kezelem, a korabeli kifejezéseket kell használnom. Ennek megfelelően például az ország közepére nem kerülhet az úgynevezett „Északi-középhegység”, Valamint az „Alföld”, aminek a világ összes alföldjéhez hasonlóan van normális neve, mindenhol Nagy-Magyar-alföldként szerepel. A hegy- és vízrajzot ugyanis nem politikai határok határozzák meg.

Gazdaság

A bányászati és ipari tevékenységeknél elsősorban azokat említem meg, ahol nagy múltra visszatekintő jelentős tevékenység folyt. Nem térek ki külön a helyi kommunista iparfejlesztésekre, csak akkor, ha ennek a második, de főként az első világháború előtti időszakban is már voltak kézzel fogható jelei, és csak ezeknek a fejlesztéseknek a továbbviteléről van szó. Esetleg akkor, ha a vármegye gazdasági életére komoly hatással van.

Történelem

A vármegyék története csak az 1950-es megyerendezésig foglalkozik részletesen a vármegyékkel. Legfőképp azért csak eddig, mert itt számolták fel teljesen a vármegyerendszert. Mindenhol a vármegye területén történt fontosabb események kerülnek bemutatásra, illetve az ahogy az adott vármegye területe változott az évek során. Kiemelten kezelem az Árpád-kori történelmet, az Anjou-kort, a hódoltság korát, a Rákóczi- illetve a ’48-as szabadságharc eseményeit, valamint az 1920-as országcsonkítás vármegyére gyakorolt hatását.

Népesség

A vármegyék nemzetiségi adatai 1890-től vannak feltüntetve. Az egyedülálló 2001-es nemzetiségi adatok kiszámolásánál a nemzeti népszámlálási adatokat vettem figyelembe, de a vármegyék, és járásaik 1910-es határai voltak a mértékadók. Több esetben azonban módosítanom kellett a határokon. Hiszen települések olvadtak össze, melyeket nem lehetett külön kezelni. Természetesen azoknál a településeknél ahol külön lehetett venni az időközben közigazgatásuk alá kerülő kisebb településeket, azokat mindenhol leválasztottam. A nagyobb települések korábban hozzájuk tartozó, de időközben önállóvá vált településeit viszont visszacsatoltam, és adataikat is így közlöm. A nemzetiségi adatok százalékos közlése kerekítés utáni. Továbbá nem minden népszámlálás nem veszi külön a ruszin és az ukrán nemzetiséget, így mindenhol kénytelen voltam összevonni őket, és ruszinként feltüntetni. Más okból, de szintén összevonásra került a cseh és a morva nemzetiség, valamint a horvátok és a bunyevácok. De itt szerepel még az is, hogy hogyan változtak az arányok a vizsgált 111 évben.

Települések

A jelentős települések közé azokat sorolom, amelyek vármegye, illetve járási székhelyek voltak 1910-ben. Továbbá jelentősebb ipari, kulturális, vagy idegenforgalmi tevékenységet folytatnak, vagy folytattak, esetleg a lakosainak száma megkívánja.

Turizmus

A látnivalók listája természetesen egyik vármegyénél sem teljes. Ráadásul mindenkinek más az érdeklődési köre, így mindenki számára más lehet fontos. Amik szerepelnek a felsorolásban csak kedvcsinálónak tettem be, elsősorban azokat, amiket szerintem semmiképp se hagyjunk ki egy esetleges utazás során.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Vas vármegye
Szeben vármegye
Békés vármegye
Csanád vármegye
Torda-Aranyos vármegye
Kis-Küküllő vármegye
Turóc vármegye
Alsó-Fehér vármegye
Esztergom vármegye
Beszterce-Naszód vármegye
Gömör és Kis-Hont vármegye
Veszprém vármegye
Zágráb vármegye
Lika-Korbava vármegye
Kolozs vármegye
Trencsén vármegye
Fejér vármegye
Udvarhely vármegye
Szatmár vármegye
Zala vármegye
Bács-Bodrog vármegye
Nagy-Küküllő vármegye
Ugocsa vármegye
Modrus-Fiume vármegye
Bars vármegye
Hajdú vármegye
Maros-Torda vármegye
Borsod vármegye
Arad vármegye
Torontál vármegye
Szabolcs vármegye
Bereg vármegye
Somogy vármegye
Moson vármegye
Nyitra vármegye
Varasd vármegye
Komárom vármegye
Zemplén vármegye
Sopron vármegye
Csongrád vármegye
Nógrád vármegye
Krassó-Szörény vármegye
Győr vármegye
Abaúj-Torna vármegye
Zólyom vármegye
Liptó vármegye
Fiume város
Baranya vármegye
Bihar vármegye
Heves vármegye
Szilágy vármegye
Máramaros vármegye
Szolnok-Doboka vármegye
Hunyad vármegye
Fogaras vármegye
Hont vármegye
Temes vármegye
Szerém vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Pozsony vármegye
Brassó vármegye
Pozsega vármegye
Árva vármegye
Belovár-Kőrös vármegye
Szepes vármegye
Tolna vármegye
Háromszék vármegye
Sáros vármegye
Csík vármegye
Verőce vármegye
Ung vármegye

Vármegyék

A Szent Korona országának vármegyéi

A történelmi Magyarországot bemutató művek majdnem mindegyike azonos témakörben mozog. Könyvtárnyi irodalom született már az ezeréves haza bemutatására, de egyik sem tud elszakadni a káros beidegződésektől. Jelen mű azonban megpróbálja ezt a lehetetlennek tűnő dolgot. Hiánypótló próbál lenni egy olyan témában, ahol jelentős személyek, sokat, és nagyokat alkottak. Nem egyszerű, de az idő remélhetőleg a szerzőt igazolja. Azért is, mert úgy mutatja be a történelmi Magyarországot, ahogy az elmúlt száz évben senkinek sem jutott eszébe bemutatni.

Támogassa az oldalt

Amit eddig láttott, az korántsem teljes. Ahhoz azonban, hogy az lehessen, szükségem van a segítségére. Támogatásával tovább tudom fejleszteni az oldalt, együtt tudjuk megvalósítani ezt a hiánypótló alkotást.
Amennyiben támogatna, kérem vegye fel velem a kapcsolatot.

Kapcsolat

Küldjön üzenetet

Az űrlap segítségével felveheti velem
a kapcsolatot, vagy küldhet e-mailt!

info@72varmegye.eu
72varmegye.eu

Név
E-mail
Üzenet