Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.
  • Hunyad vármegye
  • Komárom vármegye
  • Sáros vármegye
  • Zemplén vármegye
  • Fiume város
  • Szepes vármegye
  • Varasd vármegye
  • Trencsén vármegye
  • Bihar vármegye
  • Borsod vármegye
  • Abaúj-Torna vármegye
  • Zágráb vármegye
  • Szabolcs vármegye
  • Torda-Aranyos vármegye
  • Háromszék vármegye
  • Szatmár vármegye
  • Krassó-Szörény vármegye
  • Liptó vármegye
  • Sopron vármegye
  • Nyitra vármegye
  • Maros-Torda vármegye
  • Ugocsa vármegye
  • Gömör és Kis-Hont vármegye
  • Belovár-Kőrös vármegye
  • Esztergom vármegye
  • Szerém vármegye
  • Torontál vármegye
  • Zala vármegye
  • Brassó vármegye
  • Szolnok-Doboka vármegye
  • Baranya vármegye
  • Békés vármegye
  • Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
  • Verőce vármegye
  • Heves vármegye
  • Nógrád vármegye
  • Fejér vármegye
  • Győr vármegye
  • Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
  • Turóc vármegye
  • Csongrád vármegye
  • Hajdú vármegye
  • Máramaros vármegye
  • Szeben vármegye
  • Vas vármegye
  • Beszterce-Naszód vármegye
  • Kis-Küküllő vármegye
  • Modrus-Fiume vármegye
  • Szilágy vármegye
  • Temes vármegye
  • Arad vármegye
  • Somogy vármegye
  • Veszprém vármegye
  • Pozsega vármegye
  • Pozsony vármegye
  • Árva vármegye
  • Ung vármegye
  • Tolna vármegye
  • Udvarhely vármegye
  • Kolozs vármegye
  • Moson vármegye
  • Fogaras vármegye
  • Csík vármegye
  • Zólyom vármegye
  • Csanád vármegye
  • Alsó-Fehér vármegye
  • Bereg vármegye
  • Nagy-Küküllő vármegye
  • Bars vármegye
  • Hont vármegye
  • Bács-Bodrog vármegye
  • Lika-Korbava vármegye

72 vármegye

Kővári László vagyok. A weboldalam Magyarország és Horvátország 72 vármegyéjét mutatja be az 1910-es határok mentén, de a mai állapotoknak megfelelően, földrajzi, történelmi, gazdasági, etnikai és turisztikai szempontból.

Az oldalról

72 vármegye - Kővári László

Az oldalon felhasznált források, útikönyvek, gazdaságföldrajzi és más idevágó témákkal foglalkozó, számtalan nyomtatott, és internetes forrás biztosítja, hogy a leírások hitelesek legyenek. A felhasznált 100 évvel ezelőtti írások természetesen a korabeli adatközlésben segítenek, és a 72 vármegye nem ezen kiadások reprint változata. Csak tematikájában hasonlít rájuk, és a megjelenésük után keletkezett űrt hivatott betölteni, ugyanis az ezekben megjelent leírások után nem született hasonló alkotás.

A vármegyék mindegyikének a tematikája ugyanaz, és ez a következőképpen épül fel.

Földrajz

A vármegyék földrajzi bemutatásánál a területek 1910-es határok közti állapotai kerülnek leírásra. A földrajzi nevek a tájegységek magyar nevei, természetesen figyelembe véve, hogy mivel a Kárpát-medencét egységként kezelem, a korabeli kifejezéseket kell használnom. Ennek megfelelően például az ország közepére nem kerülhet az úgynevezett „Északi-középhegység”, Valamint az „Alföld”, aminek a világ összes alföldjéhez hasonlóan van normális neve, mindenhol Nagy-Magyar-alföldként szerepel. A hegy- és vízrajzot ugyanis nem politikai határok határozzák meg.

Gazdaság

A bányászati és ipari tevékenységeknél elsősorban azokat említem meg, ahol nagy múltra visszatekintő jelentős tevékenység folyt. Nem térek ki külön a helyi kommunista iparfejlesztésekre, csak akkor, ha ennek a második, de főként az első világháború előtti időszakban is már voltak kézzel fogható jelei, és csak ezeknek a fejlesztéseknek a továbbviteléről van szó. Esetleg akkor, ha a vármegye gazdasági életére komoly hatással van.

Történelem

A vármegyék története csak az 1950-es megyerendezésig foglalkozik részletesen a vármegyékkel. Legfőképp azért csak eddig, mert itt számolták fel teljesen a vármegyerendszert. Mindenhol a vármegye területén történt fontosabb események kerülnek bemutatásra, illetve az ahogy az adott vármegye területe változott az évek során. Kiemelten kezelem az Árpád-kori történelmet, az Anjou-kort, a hódoltság korát, a Rákóczi- illetve a ’48-as szabadságharc eseményeit, valamint az 1920-as országcsonkítás vármegyére gyakorolt hatását.

Népesség

A vármegyék nemzetiségi adatai 1890-től vannak feltüntetve. Az egyedülálló 2001-es nemzetiségi adatok kiszámolásánál a nemzeti népszámlálási adatokat vettem figyelembe, de a vármegyék, és járásaik 1910-es határai voltak a mértékadók. Több esetben azonban módosítanom kellett a határokon. Hiszen települések olvadtak össze, melyeket nem lehetett külön kezelni. Természetesen azoknál a településeknél ahol külön lehetett venni az időközben közigazgatásuk alá kerülő kisebb településeket, azokat mindenhol leválasztottam. A nagyobb települések korábban hozzájuk tartozó, de időközben önállóvá vált településeit viszont visszacsatoltam, és adataikat is így közlöm. A nemzetiségi adatok százalékos közlése kerekítés utáni. Továbbá nem minden népszámlálás nem veszi külön a ruszin és az ukrán nemzetiséget, így mindenhol kénytelen voltam összevonni őket, és ruszinként feltüntetni. Más okból, de szintén összevonásra került a cseh és a morva nemzetiség, valamint a horvátok és a bunyevácok. De itt szerepel még az is, hogy hogyan változtak az arányok a vizsgált 111 évben.

Települések

A jelentős települések közé azokat sorolom, amelyek vármegye, illetve járási székhelyek voltak 1910-ben. Továbbá jelentősebb ipari, kulturális, vagy idegenforgalmi tevékenységet folytatnak, vagy folytattak, esetleg a lakosainak száma megkívánja.

Turizmus

A látnivalók listája természetesen egyik vármegyénél sem teljes. Ráadásul mindenkinek más az érdeklődési köre, így mindenki számára más lehet fontos. Amik szerepelnek a felsorolásban csak kedvcsinálónak tettem be, elsősorban azokat, amiket szerintem semmiképp se hagyjunk ki egy esetleges utazás során.

Maros-Torda vármegye
Abaúj-Torna vármegye
Udvarhely vármegye
Békés vármegye
Fejér vármegye
Modrus-Fiume vármegye
Moson vármegye
Varasd vármegye
Szerém vármegye
Pozsony vármegye
Esztergom vármegye
Sopron vármegye
Tolna vármegye
Turóc vármegye
Krassó-Szörény vármegye
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Szepes vármegye
Vas vármegye
Arad vármegye
Lika-Korbava vármegye
Csongrád vármegye
Liptó vármegye
Belovár-Kőrös vármegye
Pozsega vármegye
Szabolcs vármegye
Fogaras vármegye
Verőce vármegye
Szilágy vármegye
Hont vármegye
Nagy-Küküllő vármegye
Somogy vármegye
Heves vármegye
Szolnok-Doboka vármegye
Zágráb vármegye
Torda-Aranyos vármegye
Győr vármegye
Veszprém vármegye
Ugocsa vármegye
Szatmár vármegye
Nyitra vármegye
Torontál vármegye
Hunyad vármegye
Szeben vármegye
Zólyom vármegye
Beszterce-Naszód vármegye
Bereg vármegye
Hajdú vármegye
Gömör és Kis-Hont vármegye
Baranya vármegye
Zala vármegye
Árva vármegye
Bihar vármegye
Brassó vármegye
Borsod vármegye
Ung vármegye
Csanád vármegye
Temes vármegye
Komárom vármegye
Háromszék vármegye
Csík vármegye
Kis-Küküllő vármegye
Bács-Bodrog vármegye
Fiume város
Bars vármegye
Zemplén vármegye
Kolozs vármegye
Nógrád vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Máramaros vármegye
Sáros vármegye
Alsó-Fehér vármegye
Trencsén vármegye

Vármegyék

A Szent Korona országának vármegyéi

A történelmi Magyarországot bemutató művek majdnem mindegyike azonos témakörben mozog. Könyvtárnyi irodalom született már az ezeréves haza bemutatására, de egyik sem tud elszakadni a káros beidegződésektől. Jelen mű azonban megpróbálja ezt a lehetetlennek tűnő dolgot. Hiánypótló próbál lenni egy olyan témában, ahol jelentős személyek, sokat, és nagyokat alkottak. Nem egyszerű, de az idő remélhetőleg a szerzőt igazolja. Azért is, mert úgy mutatja be a történelmi Magyarországot, ahogy az elmúlt száz évben senkinek sem jutott eszébe bemutatni.

Támogassa az oldalt

Amit eddig láttott, az korántsem teljes. Ahhoz azonban, hogy az lehessen, szükségem van a segítségére. Támogatásával tovább tudom fejleszteni az oldalt, együtt tudjuk megvalósítani ezt a hiánypótló alkotást.

Kapcsolat

Küldjön üzenetet

Az űrlap segítségével felveheti velem
a kapcsolatot, vagy küldhet e-mailt!

info@72varmegye.eu
72varmegye.eu

Név
E-mail
Üzenet