Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

Játékok

Europa Nova

A cél szentesíti az eszközt

   Szokásomhoz hűen ismét egy olyan témát boncolgatok, amely foglalkoztatja a közvéleményt, de véletlenül sem olyan szemszögből, ahogy a többiek szemlélik. Könyvtárnyi irodalom van születőben az orosz-ukrán konfliktus múltját illetően. Mindenki azzal foglalkozik, hogy mi volt az oka a konfliktus kirobbanásának, próbálják megérteni az orosz és az ukrán néplélek rejtelmeit. Ezt már én is megtettem. Sokan elemzik azt is, hogy Putyin hol rontotta el, és hogyan lehet majd megállítani, ha egyszer végre elszámolja magát.

Bővebben...

A jövő Európája

   Most pedig bemutatom, hogyan fog változni Európa a jövőben. Részletekre bontom a szöveget, hogy könnyebben emészthető legyen. Kezdjük egy kicsit távolabbról. Egy olyan térség bemutatásával, ami nem Európához tartozik, de nagy hatással van rá, mivel közelebb van, mint gondolnánk. Ez is a neve.

Bővebben...

Erdély visszafoglalása

   Itt van egy újabb fricska a fanyalgóknak. Már egyszer kielemeztem, hogy milyen etnikai állapotok uralkodnak a Kárpát-medencében, és arra jutottunk, hogy korántsem olyan vészes, mint ahogy beállítják. Nos, ledöntök egy újabb tabut, és bebizonyítom, hogy akkor sem lenne olyan nagy gond, ha Erdély újra a magyar közigazgatás alá kerülne. Már arról volt korábban szó, hogy milyen ütemben fogy Erdélyben a román lakosság, és bizonyítható, hogy impériumváltásnál mindig van egy váltás a fejekben is. Tehát kiszámoltam, hogy hogyan alakulnának Erdély etnikai adatai 2020-ban, ha most megtörténne az a hőn áhított visszatérés.

Bővebben...

A föld azé, aki teleszüli

   Tudom kissé groteszk a mondat, de nagy igazság rejtőzik mögötte. Élő példákat lehet hozni a történelemből, hiszen így hódították el tőlünk az oláhok Erdélyt, vagy a rácok a Délvidéket. Igaz ők ugyanezen apropóból vesztették el Koszovót. De említhetek egy közelmúltban történt ilyen fajta hódítást a Krímből. Ami a legszörnyűbb, hogy hiába volt évszázadokig egy adott ország része, hiába utal az épített örökség minden egyes köve az eredeti tulajdonosra, ha az etnikai hódítás mindezt elsöpri. Azonban most itt a lehetőség az események visszafordítására! Akármilyen furcsa, de a kor embere nem fogja fel, hogy épp olyan dolgok történnek vele, amik évtizedek múltán benne lesznek a történelemkönyvekben.

Bővebben...

Magyaroszág Europa novában

Úgy látom „Europa nova” megalkotásával sikerült elérnem amit akartam. Élénk érdeklődést váltott ki, és remélem, hogy elgondolkozásra is inspiráltam a látogatókat. Arra gondoltam, hogy meg kéne vizsgálni részleteiben, hogyan is fog kinézni Európa pár év múlva. Szándékosan nem írtam sehová, hogy mikorra gondolom az általam előrevetített határok kialakítását, amivel lehet, hogy hibát követtem el. Nem gondolom ugyanis, hogy például 2050-re fog így kinézni, mert ha ilyet állítanék, az ellenkezne a nézeteimmel. Sajnos nem szeretem a hatásvadász kijelentéseket, hanem szeretek mindig a realitások talaján maradni, még akkor is amikor egy ilyen „mi lenne, ha…” játékot játszunk. Nézetem szerint valamelyik határmódosulás pár éven belül, valamelyik kicsit később fog lezajlani, de lényeges, hogy mindegyik a közeli jövőben, és szerintem ténylegesen be fog következni.

Bővebben...