A török hódoltság nélküli Magyarország
Európa alternatív történelmének alakulásának bemutatása után lássuk részletesebben Magyarországot. Annyiban maradtunk, hogy a feltétel Mátyás és örökségének tovább élése. A Hunyadi-ház egy dinasztikus magyar uralkodóházat hoz létre, és Európa vezető államává teszi Magyarországot.
Ennek a pozíciónak köszönhetően nem tud kimaradni az Európa határait szinte évről évre átrajzoló háborúkból. Magyarország határai ettől függetlenül nem változnak komolyabban. A nagy háborúk, mint a harmincéves (1618-1648), vagy a hétéves (1756-1763) határváltozás szempontjából inkább Nyugat-Európát érintik. Annak ellenére, hogy a hétéves háború Magyarország és Poroszország Szilézia feletti hatalmának eldöntése miatt tör ki. Az északi háború (1700-1721) alapvetően a Baltikum vidékét érinti, és Magyarország Lengyelország megszállásából (1772 és 1793) is kimarad. Franciaország nagy Európa ellenes háborúja szintén csak Nyugat-Európában hoz változásokat.
Magyarország legforróbb része a déli határszakasz. A török ellenes háborúk ezt a részt folyamatosan mozgásban tartják. A második Rigómezei csata (1448) után a magyarok inkább a védekezésre rendezkedtek be. Magukra hagyták a balkáni népeket, és a Déli-Kárpátok – Duna – Száva vonaltól délre kiépítették a végvárrendszert ami több mint kétszáz évig távol tartotta a törököket. A folyamatos háborúk a már említett vonaltól délre eső részt teljesen kipusztították. Az 1700-as évek elejére a belső problémái miatt Törökország teljesen meggyengül. Magyarország 1717-ben végleg elcsatolja tőle a Szörényi Bánságot. Az 1800-as évek elejétől aztán Magyarország kihasználja Törökország fokozatos elszigetelődését, és ütközőállamokat hoz létre déli határa mentén. A Bánságok továbbra is katonai határőrvidékként funkcionálnak, és nem vezetik be a polgári közigazgatást, de már csak egy második vonalként működnek. Bosznia, Szerbia, Havasalföld és Bolgária átveszi az első vonal szerepét, és a kiirtott lakosságukat Magyarországról töltik fel. Szerbek, oláhok, moldávok, rutének, szlovákok, morvák és lengyelek érkeznek ezekbe az országokba, a magyarok és a németek mellett. 1817-ben válik függetlenné Szerbia, 1829-ben Görögország, majd 1878-ban Havasalföld, Bolgária és Bosznia. 1830-ban Lengyelország is megpróbálja kivívni függetlenségét Oroszországtól, de elbukik.
Közigazgatási szempontból Magyarország föderatív monarchia. Az ország a király alárendeltségébe tartozó közjogi méltóságok uralma alatt álló társországokból áll. Kivételt képez ez alól a horvát-szlavón bán. Ő a királytól függetlenül is intézkedhet Horvátország területén. Ettől kisebb autonómiával rendelkezik az erdélyi vajda. A jajcai, a szreberniki (sói), a macsói és a nándorfehérvári bán csak a katonai közigazgatás vezetője. Stájerország, Alsó-Ausztria, Morvaország és Szilézia irányítását a király elsőszámú helyettese a nádor látja el.
Az ország teljes területe 483.000 km2. Összlakossága pedig meghaladja az 50 milliót. A Dráva és a Kárpátok közt elterülő Kárpát-medence etnikai összetételét már elemeztem, így csak emlékeztetek, hogy a szűken vett Magyarország, ami 279.000 km2, 36 milliós népességéből 33 millió magyar. A többi a bánságokkal és a társországokkal együtt értendő. A térképen viszont a Mátyás-korabeli felosztást használtam. Kelet-Szlavónia Magyarországhoz tartozik, a Szörényi Bánság ellenben megkapta az aldunai részeit is. A társországoknál a települések magyar neveit használtam, ugyanis ezeken a településeken jelentős magyar közösség alakulhatott ki az évek során. A települések nagyságára, és etnikai összetételére legközelebb visszatérünk.