Bereg vármegye napjainkban Trianon nélkül

A vármegye életében a Trianon nélküli lét összlakosság tekintetében nem hozott volna jelentős változást. Az lenne csak a jelentős különbség, az országhatár nem a déli, hanem az északi oldalán húzódna, és ezért kissé eltolódna a területek fejlődése. A fő vonal maradna a Latorca völgye, hiszen továbbra is itt megy át a Budapest-Lemberg útvonal.

Ennek megfelelően fejlődne a vármegye és a Tiszaháti járás székhelye Beregszász. Lakossága mindössze 1.700 fővel lenne több, de a magyarok aránya a jelenlegi 50% helyett 97% lehetne. Attól függetlenül, hogy nem központi helyen van a vármegyében, a közlekedése jelentős, hiszen mellette halad el az autópálya, és bár a vasúti fővonal Bátyunál elmegy Munkács felé, a városon áthaladó vasút megy a Tisza felső folyásához, hogy Máramarossziget érintése után a Tatár-hágónál átlépje a határt. De innen ágazik ki a Bilkén át Dolháig menő vasúti mellékvonal. Beregszászon elsősorban a mezőgazdaságon alapuló ipar a számottevő. A dohányfeldolgozás, és a konzervipar a jelentős, de jelen van a ruhaipar, és a gépgyártás is. A város melletti 362 méter magas Nagy-hegy jelentős bortermelő terület, de oldalában már a XVIII. századtól kaolint is bányásznak. Ugyanitt aranylelőhely is található, melynek egykori tárnái közül, néhány még ma is látható. A fejlődésében még az is segít, hogy a vármegye gazdag ásványos forrásokban, melyből Beregszászon is találunk.

A Tiszaháti járás többi települése is hasonló fejlődést mutat. Lakosai elsősorban mezőgazdasággal foglalkoznak. Kiemelkedik Nagymuzsaly, ahol jelentős bortermelés, valamint ásványvízforrás található. De aranyat, timsókövet és perlitet is bányásznak. Mezőgazdasági központok Tarpa és Mezővári. Vásárosnaménynál érinti a vármegyét a Nagykároly – Csap vasútvonal, melyet itt keresztez az itt belépő M3-as számú autópálya. Így a településen egy kisebb logisztikai központ alakul ki.

A Felvidéki járás elsősorban ipari terület, és ennek megfelelően nőtt a népessége is. Bár Ilosva, mely a járás székhelye, inkább bortermelő és adminisztrációs központ, így lakossága sem kiemelkedő. Nagyobb mértékben nőtt Ilonca és Bilke lakóinak száma. Itt található az egyébként szolidnak nevezhető északkelet-magyarországi vasipar egy része. Iloncán vas- és szénbányászat működik, valamint van vízerőmű. Bilkén a vasbánya mellett található vasgyár is. A járás kisebb üzemeinek korábbi termelése itt lett központosítva. A szállítás a Beregszász felől érkező vasútvonalon történik.

A Mezőkaszonyi járás teljesen sík, csak a járásszékhely Mezőkaszony mellett emelkedik egy kis szőlőhegy, mely a település megélhetését biztosítja. Ezen kívül csak a Bátyun található vasúti csomópont a jelentős a járásban. A többi helyen a mezőgazdaság a fő bevételi forrás. Legjelentősebb Nagydobrony.

A Munkácsi járás a legnagyobb és a legnépesebb a vármegyében, és ez elsősorban Munkácsnak köszönhető. A város kiváló fekvése a Latorca völgyének a Nagy-Magyar-alföldre lévő kijáratában mindent meghatároz. A vármegye legnagyobb települése. A vasúti és a közúti forgalom is a városon keresztül halad, így jelentős logisztikai központ. A logisztika mellett a másik fő foglalkoztató a vasipar. De jelentős az élelmiszeripar, az építőipar, és a gépgyártás. Emellett katonai település. Mivel a vármegye a Munkács-nagyszőllősi borvidék része, így a vármegyei szőlészeti központ Munkácson található. Jelentős turista forgalmat is bonyolít a város a híres Munkácsi várnak köszönhetően, amely a város határában található. További turisztikai központok a Munkácstól északra fekvő Kéklő-hegységben található Kékesfüred és Iványi, melyeket ásványvizük miatt látogatnak.

Szemben a Nagy-Magyar-alföld vármegyébe benyúló részével, melyen kenyérgabonát, napraforgót, cukorrépát és dohányt termelnek, a Szolyvai járásban a hegységek hatalmas erdőségeinek köszönhetően a faipar virágzik, melynek központja Szolyván van. A szűk völgyek azonban jól járhatóak a Vereckei- és a Volóci-hágó felé. Az autópálya ettől függetlenül a Latorcafőnél töri át a hegyet, és megy Lemberg, vagy más néven Ilyvó felé. Az autópálya a Latorca völgyét követi végig, és így nem kerüli el Szolyvát sem, ahol jelentős az ásványvízre épülő ipar, de a járásban még jelentős források találhatóak Hársfalván, Dombostelken, Polenán, Királyfiszálláson, Szarvaskúton is. A járás jelentős hadászati szempontból, hiszen az első világháború után kiépítésre kerülne a híres Árpád-vonal, melynek fontos szakasza található itt. Meg kell említeni a közúti szállítás átkelőhelyének központját Alsóvereckét, és a vasúti szállításét, mely Volócon van.

És akkor mindez címszavakban.

Összlakosság: 423.322 fő, melyből 50% magyar, 10% német és 40% ruszin. Népsűrűség 111,8 fő/km2. Növekedés 1910-hez képest 1,8-szoros.

Városai: Beregszász és Munkács, a járásoktól külön kezelve.

Beregszász a vármegye székhelye 27.811 magyar lakossal fejlődő település. Növekedése 2,15-szörös. Közigazgatás, logisztika, dohányfeldolgozás, konzervgyár, ruhaipar, bortermelés, ásványvíz.

Munkács 45.924 magyar lakos, jelentős német kisebbséggel, és csekély ruszin kisebbséggel. Fejlődő település, növekedése 2,09-szeres. Vasipar, logisztika, élelmiszeripar, gépgyártás, turizmus.

Felvidéki járás: Enyhén fejlődő járás, a fő közlekedési útvonalaktól való távolsága visszatartja. Lakossága 52.012 ruszin és magyar, jelentős német kisebbséggel. Növekedés 1,63-szoros. Húzóágazat a vasipar, amelynek viszont kicsi a volumene.

Ilosva 2.497 magyar és ruszin lakos. Közigazgatás, bortermelés.

Bilke 7.706 magyar és ruszin lakos. Vasbánya, vasipar.

Ilonca 6.714 ruszin és magyar lakos. Vasbánya, szénbánya, vízerőmű.

Mezőkaszonyi járás: Enyhén fejlődő járás. 47.295 magyar lakos. Növekedés 1,61-szeres. Nincs jelentős ipar, csak mezőgazdaság.

Mezőkaszony 3.606 magyar lakos. Közigazgatás, mezőgazdaság, bortermelés.

Bátyú 2.133 magyar lakos. Vasúti csomópont.

Nagydobrony 4.792 magyar lakos. Mezőgazdaság.

Munkácsi járás (Munkács nélkül): Enyhén fejlődő járás. A jelentősebb előrelépés inkább Munkács és a főútvonal környékére jellemző. Távolabb inkább stagnál. 99.373 ruszin lakossal, jelentős magyar és német kisebbséggel. Növekedés 1,67-szeres. A fő foglalkoztató a mezőgazdaság és a turizmus, valamint Munkács kiszolgálása.

Beregrákos 4.788 ruszin és magyar lakos. Mezőgazdaság.

Iványi 1.460 ruszin lakos. Fürdő.

Kékesfüred 316 német lakos. Fürdő.

Nagylucska 7.962 ruszin lakos. Mezőgazdaság.

Szolyvai járás: Fejlődő járás. Jelentős közúti és vasúti forgalom, valamint korábban kihasználatlan területre történő ipartelepítések miatt komoly fejlődés tapasztalható. 84.578 ruszin lakos, jelentős német és magyar kisebbséggel. Növekedés 2,17-szeres. Elsősorban a fakitermelés, a logisztika és a turizmus jelentős.

Szolyva 6.665 ruszin, német és magyar lakos. Fürdő, ásványvíz, logisztika, faipar.

Alsóverecke 4.502 német és ruszin lakos, jelentős magyar kisebbséggel. Logisztika, faipar.

Bányafalu 1.472 ruszin lakos, német kisebbséggel. Kőbánya.

Dombostelek 1.343 ruszin lakos. Fürdő.

Felsőgereben 1.186 ruszin és német lakos, tót kisebbséggel. Üveggyár.

Hársfalva 3.100 ruszin és német lakos. Fürdő, logisztika, faipar.

Királyfiszállás 1.406 ruszin lakos, német kisebbséggel. Fürdő.

Kishídvég 1.504 ruszin lakos, magyar és német kisebbséggel. Bútorgyár.

Kisszolyva 2.452 ruszin lakos, magyar és német kisebbséggel. Logisztika, határátkelő.

Latorcafő 1.642 ruszin lakos, német kisebbséggel. Logisztika, határátkelő.

Polena 1.578 ruszin lakos, jelentős német és magyar kisebbséggel. Fürdő.

Szarvaskút 822 ruszin lakos, német kisebbséggel. Fürdő.

Volóc 3.081 többségében ruszin lakossal, de jelentős magyar és német kisebbséggel. Logisztika, vasút.

Tiszaháti járás: Enyhén fejlődő járás. 66.329 magyar lakos, csekély ruszin kisebbséggel. Növekedés 1,62-szeres. Elsősorban mezőgazdasági járás.

Mezővári 4.525 magyar lakos. Mezőgazdaság.

Nagymuzsaly 2.319 magyar lakos. Bányászat, mezőgazdaság, bortermelés, ásványvíz.

Tarpa 5.997 magyar lakos. Mezőgazdaság.

Vásárosnamény 3.135 magyar lakos Logisztika.