Partium városainak etnikai viszonyai Trianon nélkül
Ez régió is többpólusú, és nincs tényleges központja, mivel két nagyjából különálló részből áll össze. A Partium legnagyobb városa, és központi fekvése miatt úgymond fővárosa Nagyvárad (168 ezer lakos), míg a Bánát központja Temesvár (171 ezer lakos). Rajtuk kívül csak a két város között elterülő Arad (128 ezer) népessége haladja meg a százezret. Etnikai szempontból nem egyhangú, hiszen a középső vidékén található városok mindegyikében 90% fölötti a magyarság aránya, de északon már találunk jelentősebb számú ruszint illetve oláhot, délen pedig az oláhok mellett a rácok a domináns népcsoport. Huszt (14%) mellet a Maros és Tisza folyók közt elterülő Bánátban találunk nagyobb arányú németséget. Az említetteken kívül a többi nemzetiség száma és aránya nem igazán számottevő.
A lengyelek és a bolgárok a Bánátban fordulnak elő, de a városokban csak pár százan vannak, és arányuk sehol sem jelentős. A csehek aránya mindössze Versecen, a horvátoké pedig csak Resicabányán éri el az 1%-ot. A tótoknak ellenben ez több településen is sikerül. A legnagyobb arányban Pécskán (2%) találjuk őket, de a legnagyobb számú közösség Nagybecskereken (1%) van. Az említettek mellet még Pancsova, Versec, Lugos és Resicabánya összlakosságából foglalnak el 1-1%-ot.
Ezek után lássuk a régiókat, és a jelentősebb nemzetiségeket. Észak-Partiumban mint említettem a magyar mellett a ruszin a jelentős. Huszton például relatív többséget alkotnak, hiszen ők teszik ki a lakosság 47%-át. 38% magyar, és 14% német mellett. Ettől függetlenül csak Nagyszőllősön (4%) és Maramarosszigeten (1%) található jelentősebb közösségük. Az oláhok csak pár településen nincsenek jelentősebb számban, de igazán komoly arányt nem tud sehol felmutatni, mivel Huszt kivételével az összes városban a magyarság döntő többséget alkot, tehát arányuk 80% feletti. Számúk Máramarosszigeten (11%) a legtöbb, de arányuk Nagybányán (17%) a legmagasabb. Ezek mellett már csak Zilahon (10%) és Szatmárnémetiben (1%) haladják meg a 1%-ot.
A középső régió a dél-partiumi. A Bihar vármegyében található városokon nincs mit elemezgetni, hiszen Nagyszalonta (97%) és Nagyvárad (95%) is etnikailag tisztának mondható. Aradon a 80% magyarság mellett már találunk mást is jelentősebb arányban. Legtöbben az oláhok (15%) vannak, utánuk következnek a németek (3%), majd végül a rácok (2%). Pécskán a magyarok (58%) és az oláhok (39%) a már említett tótok vannak jelen.
A legdélebben található Bánát a Partium legszínesebb régiója ami a városok etnikai összetételét illeti. Itt nyolc jelentős város található, melyek közül csak kettőben, Temesváron (60%), és Lugoson (56%) van a magyarság abszolút többségben. Relatív többséget alkot Nagybecskereken (47%), és Versecen (39%). A rácok Törökbecsén vannak egyedül abszolút többségben, de arányuk, csak kevéssel haladja meg az 50%-ot. A magyarság (49%) csak pár száz fővel van lemaradva. Relatív többségben vannak Nagykikindán (46%), és Pancsován (36%). A németek Resicabányán (41%) alkotnak relatív többséget. Az oláhok mindenhol kisebbségben vannak, emellett a kelet-bánáti városokban nem is találhatóak nagy számban. Itt egyedül Pancsován (10%) van egy nagyobb oláh közösség. Számuk Temesváron (7%) a legtöbb, de arányuk Lugoson (22%) a legmagasabb. Resicabánya (17%) és Versec (4%) ami még említésre méltó az ő esetükben. A németek Törökbecse kivételével mindenhol jelentős arányban vannak jelen. Mindenhol a második vagy harmadik legjelentősebb kisebbség. Pancsován (30%) például úgy másodikak a rácok mögött, hogy a magyarokat (22%) is megelőzik. Számuk Temesváron (29%) a legtöbb, arányuk pedig Resicabánya után Versecen (32%) a legmagasabb. A magyarok aránya a már említett Pancsován a legalacsonyabb, de ezen kívül ahol nem ők alkotják a többséget, ott mindenhol második helyen állnak. Ennek kapcsán mindössze Resicabányáról (39%), és Nagykikindáról (36%) nem tettem említést.