Nagy-Magyar alföld városainak etnikai viszonyai Trianon nélkül
A nagyrégió egyértelmű központja az északnyugati sarkában található Budapest, és környéke. Így, hogy csak a 20.000 fő fölötti településekkel foglalkozok nyolcat találunk a főváros közvetlen közelében. Etnikailag nem mondható nagyon színesnek a térség, de találunk jelentős számban kisebbségeket. Sőt, van olyan település ahol nem a magyar elem van többségben. Nemzetiségi sokaság természetesen Bács-Bodrog vármegyében található. Északi részén a horvátok, délen a rácok jelentősek. Békés északi részében pedig a tótok.
Amint az látható a nagyrégió nagy részében döntő többségben vannak a magyarok. Csekély kivételtől eltekintve mindenhol 90% feletti az arányuk. Zombor (50%) kivételével, ahol csak relatív többség van, a többi városban abszolút többséget találunk. Baján (85%), Szabadkán (70%), Óbecsén (67%), Soroksáron (78%), és Békéscsabán (52%). Kisebbségben mindössze három helyen vannak. Bácsalmáson (42%), ahol a németek (52%) vannak többségben, Szarvason (43%), ahol a tótok (57%), és Bácsszenttamáson (49%), ahol a rácok (50%).
Részletezni Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Csongrád, Csanád, Hajdú és Szabolcs vármegyéket nem sok értelme van, hiszen itt minden jelentős város népességében 90% felett van a magyarok aránya. Mindössze a Budapest mellett fekvő Soroksár a kivétel. Ott a németek (18%) mellett lengyeleket (3%) és bolgárokat (1%) találunk szép számmal. Még Budapesten is 96% a magyarok aránya, de a közel 1,9 milliós összlakosságnak köszönhetően sok nemzetiség legnagyobb számban itt található meg, de a 1%-ot csak a németek (2%) aránya haladja meg.
Bács-Bodrog vármegyében a horvátok legnagyobb számban Szabadkán (27%) vannak, de legnagyobb arányban Zomborban (31%). Ezeken kívül jelentős az arányuk Baján (9%), Bácsalmáson (7%). Máshol csak szórványban. A rácok Bácsszenttamáson mindössze relatív többségben vannak, hiszen arányuk csak kerekítés után éri el az 50%-ot. Ettől azonban számszerűen Újvidéken (27%) többen vannak. Zomborban (16%) és Óbecsén (33%) még jelentős számban vannak, Szabadkán (2%) már nem annyira. A vármegye városaiban még a németek száma jelentős. Mint említettem Bácsalmáson (52%) többségben vannak. Emellett Újvidéket (9%), Zombort (3%), Baját (6%) lehet kiemelni. Máshol arányuk 1% körül mozog. Újvidéken még találunk 3%-nyi tótot ami még említést érdemel.
A Békés vármegyébe telepített tótok még jóval a török idők után is megmaradtak, és mivel nem történt lakosságcsere így az arányuk is jelentős maradt. Szarvason a két említett nemzetiség mellett nem találunk mást, ahogyan Orosházán (99%) a magyarok az egyeduralkodók. Békésen a döntő többségben lévő magyarokkal (90%) együtt azért találunk egy jelentős számú tótot (9%). Békéscsabán (47%) már ez jóval komolyabbnak mondható. Gyulán a magyarok (91%) mellett azonban már nem tótokat találunk, hanem oláhokat (6%) és németeket (3%).