Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

Játékok

Trianon nélkül

Nagy-Magyar alföld városainak etnikai viszonyai Trianon nélkül

   A nagyrégió egyértelmű központja az északnyugati sarkában található Budapest, és környéke. Így, hogy csak a 20.000 fő fölötti településekkel foglalkozok nyolcat találunk a főváros közvetlen közelében. Etnikailag nem mondható nagyon színesnek a térség, de találunk jelentős számban kisebbségeket. Sőt, van olyan település ahol nem a magyar elem van többségben. Nemzetiségi sokaság természetesen Bács-Bodrog vármegyében található. Északi részén a horvátok, délen a rácok jelentősek. Békés északi részében pedig a tótok.

   Amint az látható a nagyrégió nagy részében döntő többségben vannak a magyarok. Csekély kivételtől eltekintve mindenhol 90% feletti az arányuk. Zombor (50%) kivételével, ahol csak relatív többség van, a többi városban abszolút többséget találunk. Baján (85%), Szabadkán (70%), Óbecsén (67%), Soroksáron (78%), és Békéscsabán (52%). Kisebbségben mindössze három helyen vannak. Bácsalmáson (42%), ahol a németek (52%) vannak többségben, Szarvason (43%), ahol a tótok (57%), és Bácsszenttamáson (49%), ahol a rácok (50%).

   Részletezni Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Csongrád, Csanád, Hajdú és Szabolcs vármegyéket nem sok értelme van, hiszen itt minden jelentős város népességében 90% felett van a magyarok aránya. Mindössze a Budapest mellett fekvő Soroksár a kivétel. Ott a németek (18%) mellett lengyeleket (3%) és bolgárokat (1%) találunk szép számmal. Még Budapesten is 96% a magyarok aránya, de a közel 1,9 milliós összlakosságnak köszönhetően sok nemzetiség legnagyobb számban itt található meg, de a 1%-ot csak a németek (2%) aránya haladja meg.

   Bács-Bodrog vármegyében a horvátok legnagyobb számban Szabadkán (27%) vannak, de legnagyobb arányban Zomborban (31%). Ezeken kívül jelentős az arányuk Baján (9%), Bácsalmáson (7%). Máshol csak szórványban. A rácok Bácsszenttamáson mindössze relatív többségben vannak, hiszen arányuk csak kerekítés után éri el az 50%-ot. Ettől azonban számszerűen Újvidéken (27%) többen vannak. Zomborban (16%) és Óbecsén (33%) még jelentős számban vannak, Szabadkán (2%) már nem annyira. A vármegye városaiban még a németek száma jelentős. Mint említettem Bácsalmáson (52%) többségben vannak. Emellett Újvidéket (9%), Zombort (3%), Baját (6%) lehet kiemelni. Máshol arányuk 1% körül mozog. Újvidéken még találunk 3%-nyi tótot ami még említést érdemel.

   A Békés vármegyébe telepített tótok még jóval a török idők után is megmaradtak, és mivel nem történt lakosságcsere így az arányuk is jelentős maradt. Szarvason a két említett nemzetiség mellett nem találunk mást, ahogyan Orosházán (99%) a magyarok az egyeduralkodók. Békésen a döntő többségben lévő magyarokkal (90%) együtt azért találunk egy jelentős számú tótot (9%). Békéscsabán (47%) már ez jóval komolyabbnak mondható. Gyulán a magyarok (91%) mellett azonban már nem tótokat találunk, hanem oláhokat (6%) és németeket (3%).

Szólj hozzá!