Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

Játékok

Török nélkül

A török hódoltság nélküli Magyarország

  Európa alternatív történelmének alakulásának bemutatása után lássuk részletesebben Magyarországot. Annyiban maradtunk, hogy a feltétel Mátyás és örökségének tovább élése. A Hunyadi-ház egy dinasztikus magyar uralkodóházat hoz létre, és Európa vezető államává teszi Magyarországot.

Bővebben...

A török hódoltság nélküli Európa

   Kicsit furcsán hangzik, de bátran kijelenthetem, hogy a török hódoltág inkább elkerülhető lett volna, mint Trianon. Igaz az egyik, a másiknak folyománya volt, tehát ha nincs a török hódoltság, akkor Trianon sincs. Mindössze egy emberen múlott az egész. Így tehát nem nagy merészség kijelenteni, hogy könnyen megúszhattuk volna. Ez az egy ember pedig Mátyás, a magyarok királya. Az ő halála után állt ugyanis a feje tetejére az egész világ.

Bővebben...

Mátyás Magyarországának etnikai viszonyai

   Itt már két olyan tanulmányt is az olvasók elé tártam, ami azt tárgyalja ki, hogy milyen lett volna Magyarország etnikai állapota, ha nem történik meg a másfél évszázados török megszállás. Az első tanulmányban abból indultam ki, hogy nagyjából 5-5,5 milliós népességgel rendelkezett Mátyás király korába Magyarország, és ebből számoltam tovább. Az akkor kapott értékeket finomítottam a második tanulmányban, de igazából mindegy is, hogy milyen számok jöttek ki, hiszen ez továbbra is egy „mi lett volna, ha…” játék, innentől kezdve sosem tudjuk meg, hogy tényleg mennyi jött volna ki.

Bővebben...

Ami tapad, az ragad

   A sakkból vettem a következő játékomat. Ugyanazt játszom, ami ott szabály. A lényeg az, hogy amelyik bábút megfogod, azzal lépned kell, nem engedheted el többet. Én is ezt csináltam. Amelyik területet Magyarország egyszer meghódította, azt nem engedem el többet. Így készítettem ezt a térképet. Nem fogok hosszú magyarázó szöveget hozzáfűzni, csak kronológiai sorrendben felsorolom az elfoglalás idejét. Mindenki kutakodjon, ha van hozzá kedve, és gondolkodjon el, hogy mekkora lenne így Magyarország, ha ez nem csak egy játék.

Bővebben...

Újra a törökök nélküli világról

   Az előző bejegyzést, amelyben a Mátyástól a török nélküli eszmefuttatást folytatom, és frissíteném fel egy kicsit. A tények makacs dolgok, és azokkal nem lehet vitatkozni. Trianon egyértelmű előszobája a török hódoltság. Akkor rajzolódtak újra az etnikai vonalak, és a teljesen kipusztított középső országrészt a nyelvhatárról kellett újratelepíteni. Ez pedig a nyelvhatár éles eltolódását hozta magával. Nem beszélve a Duna-Tisza közének déli részéről, ahová a Habsburg hatalom nem is engedett évtizedekig magyar telepeseket. Pedig elhihetjük, hogy lettek volna. 

Bővebben...