Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Fogy a magyar, de a román is...

Foglalkozzunk újra egy kicsit Erdéllyel. A mellékelt térképhez fűznék egy kis magyarázatot. A színek az 1992 és 2012 közötti népesség csökkenést mutatják a romániai közigazgatási rendszer szerinti megyékre lebontva. Ahogy látható elég jelentős fogyás tapasztalható a jelenlegi Erdély teljes területén. A legrosszabb helyzet a két feketével jelölt megyében van. Hunyad (Hu) és Brassó (Br) megyék lakossága a vizsgált húsz év alatt 157 illetve 138 ezer fővel csökkent. Ez azt jelenti, hogy a teljes lakosság 28 illetve 21%-ával lett kevesebb. Kiemelkedő még a bordóval jelölt Krassó-Szörény (K-Sz) megye melynél a 102 ezer fő az 1992-es teljes népességének 27%-át tette ki. Ennyivel lettek kevesebben 2012-re. Megjegyzendő, hogy ez az egyetlen megye ahol a cigányság száma is csökkent. Ebben a három megyében magas a románok aránya így értelemszerűen a számuk is igen magas a fogyás tekintetében. Hunyadban 134 ezerrel, Brassó megyében 111 ezerrel, Krassó-Szörény megyében pedig 81 ezerrel lettek kevesebben. Brassó városának lakossága egyébként 70 ezer fővel csökkent a 20 év alatt. Komoly csökkenést könyvelhet még el a szürke jelölésű Fehér (Fe), Bihar (Bi) és Arad (Ar) megye is. Fehér esetében a 87 ezer fős csökkenés azért kiemelkedő, mert ez az 1992-es népesség 21%-a. Arad és Bihar esetében 16 illetve 14%-ról beszélünk. A piros megyék 60 és 80 ezer fő közötti fogyása nem sokkal marad el az előbbiektől és százalékos arányuk is 13 és 18% között mozog. A rózsaszínnel jelölt megyék közül Szilágy (Sz) és Beszterce-Naszód (B-N) 49 ezer fős csökkenése kissé csalóka, hiszen ez itt is 18 illetve 15%-ot jelent. Érdekes azonban Temes (Te) megye. Itt 50 ezerrel csökkent a lakosság, mely az 1992-es népesség 7%-a, de sajnos ennek nagy része magyar illetve német. Azonban kedvező a helyzet a két „magyar” megyében Hargitában (Ha) és Kovásznában (Ko). Mindkét megyében 12%-kal csökkent a népesség. Örömteli, hogy Kovászna az egyetlen sárga megye, és itt a legkevesebb a számszerű csökkenés. A másik jelentős tény, hogy az össznépesség arányához képest a románok nagyobb arányban részesülnek a fogyásból. Arányuk így Hargitában 1, Kovásznában másfél százalékkal csökkent. Hogy mi következik ebből? Csak annyi, hogy elindult egy folyamat. Ki kellene használni.

Szólj hozzá!