Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Menni vagy maradni?

   Egy jól összeszedett írást találtam az Indexen, a külföldön tapasztalt magyaroktól, érdemes elolvasni, pedig én alapvetően nem vagyok híve ezeknek a "külföldön élni magyarként" összehasonlításoknak.    Miért? Egész egyszerűen azért, mert szerintem külföldön élni nem jobb, vagy rosszabb, hanem más, és mielőtt valaki nekiindul az idegennek ezzel kellene tisztában lennie. Minden társadalom eltér attól, mint amihez szoktunk, alkalmazkodni tudni kell, megvannak a pozitívumai és hátrányai egyaránt. Sehol nem a kánaán fogad, tenned kell azért, hogy előrébb juss, vagy hogy egyáltalán megállj a lábadon.

Bővebben...

Európa elrablása

   Eljöttek a nehéz idők. Most lenne szükség az erős emberekre. Legalábbis nekünk európaiaknak. Ugyanis a világ tele van erős emberekkel, csak nekünk nem jutott belőle. Az új világrendben mi kimaradtunk az osztogatásból. Lehet, hogy azért, mert eddig Európa kiváltságos helyzetben volt. Nem volt konkurencia, mert az erős emberek erről a kontinensről irányították az egész világ sorsát. Ezek az idők azonban már elmúltak. Jobb lesz megbarátkoznunk a gondolattal, hogy az új világrend kártyapartijában nem hozzánk kerülnek az erős lapok.

Bővebben...

Ki nem ismeri a történelmet?

   Egy kisebb diplomáciai bonyodalom keveredett abból, hogy Orbán Viktor megjegyezte, hogy Magyarországnak volt tengere, de elvették tőle. A baloldali sajtó azonnal farkast kiálltott, és történelemhamisítással vádolta a magyar miniszterelnököt. A horvátok pedig felültek az irredenta vonatra. Mivel én egy komoly tanulmányban feldolgoztam Fiume történelmét, így a Politikai hobbista csapatával ismét összedobtunk egy hiánypótló anyagot.

Bővebben...

Mit és miért bombáztak az oroszok Kárpátalján?

   Megtörtént az amitől mindenki félt. Az orosz-ukrán háborúban először érte támadás Kárpátalját. Számunkra ez lélektanilag fontos. Ez az a terület ami a Szent Korona országainak része, és kitüntetett figyelemmel követjük ami itt történik. Azonban hamar kiderült, hogy ez a dolog nem arról szól, hogy a háború már visszavonhatatlanul itt van a nyakunkon. Akkor mi történt?

Bővebben...

A farkasok kora

   Szokták mondani, hogy az ember képzelete nem ismer határokat. Nos ez nem igaz. Az emberek többségének képzelete ugyanis csak nagyon szűk határok között tud mozogni. Alapvetően az ember lehetőségeit behatárolja az, hogy minden, amit elképzel el van helyezve térben és időben, valamint rendelkezik anyaggal. Mielőtt nagyon mély, filozófiai mélységekben merülnénk, inkább pontosítok.

Bővebben...

Amilyen a háború, olyan a béke

   A háborúnak vége. Lépjünk túl rajta. Sokáig rágódni nincs értelme, mert aki késlekedik az megy a történelem süllyesztőjébe. Gyorsan kell cselekedni, mert aki időt nyer, az életet nyer. Nekünk pedig nincs időnk azon álmélkodni, hogy mi történik. A jelenlegi harcmezőn ezekben a pillanatokban lép túl a háború. A kezdeti politikai csatározások egyik napról a másikra a csatatéren folytatódtak véres emberáldozatokat követelve. Ezrek haltak meg látszólag értelmetlenül, de ami ezután fog jönni, ahhoz képest minden eddigi csak szolid előjáték volt.

Bővebben...

A nevenincs háború

   Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy megmondjuk, 2022. február 24-e be fog kerülni a történelemkönyvekbe. Hogy milyen felütéssel, arról még sejtésünk se lehet, hiszen senki sem tudhatja, hogy ez az egész incidens meddig fog tartani, és mi lesz a vége. A hetven és a harminc éves háború is csak utólag kapta a nevét, ahogy az első világháborút csak a második után keresztelték át az addigi Nagy Háborúról. Ezek nem meglepő dolgok, hiszen az elemzés már az utókor dolga, ők látják komplexen az egészet.

Bővebben...

A szelek szárnyán

   Napjainkban állandó témát biztosít az egyes körök által fenntartott klímahiszti. Az emberek folyamatosan a „holnap mind meghalunk” állapotban lebegnek, és mindig valami új tömeghisztériának megfelelő pánikkeltéssel riogatnak a világvégéről. Tény, hogy van benne valami, hiszen egy olyan bolygón élünk, ahol korábban kipusztultak a dinoszauruszok, tehát gyaníthatóan ránk is ez a sors vár, de a folyamatosan zengett „24. órában vagyunk” szöveg eléggé visszás.

   Nem a probléma felvetésével van a gond, hanem a problémára adott válaszokkal. Mindig az aktuális lobbi szervezetek kénye kedve szerint alakul a „végső megoldás”.

Bővebben...

Filmkritikussá tett Herendi

   Azt hiszem nem titok, hogy a filmes szakmában sem trendi jobboldalinak lenni. Egy személyes példám erre, hogy jártam pár forgatáson, ahol az egyik ilyen alkalommal a - talán operatőr - munkatárs csak akkor mert hozzám odalépni és megkérdezni, hogy ugye láthatott a Pesti Tv-ben, amikor már mindenki kivonult a helyiségből. Ekkor is csak suttogva merte meglépni ezt, s fejével biccentve az akkor már a termen kívül munkálkodó munkatársai felé mondta, hogy ő nézője a csatornának, de ezt a többiek itt nem tudhatják meg...

Bővebben...

Magyarország nemzetiségei a 2002-es népszámlálások alapján

   Korábban már elkészítettem Magyarország etnikai térképét a 2002-es adataim alapján, de akkor vármegyei lebontásban tettem közzé. Ebből született a fanyalgóknak szóló írásom, melyet azóta is a legtöbbek által olvasott blogbejegyzés az oldalon.

Bővebben...