Alsófarkadin egy kis jelentéktelen település Erdélyben, Hunyad megyében. Hátszegtől öt kilométerre nyugatra, a Ruszka-havas lábánál fekszik. 1870 körül Lónyay Menyhért tette tizenkilencezer holdas, főként erdőkből álló birtokának központjává. Ezt a faanyagon kívül vasércben is bővelkedő területet, a vajdahunyadi vasgyártás fellendülésére számítva vásárolta.
Újfent a szkeptikusoknak hozok egy kis gondolatébresztőt. Az évek hosszú sora alatt elég sok népszámlálási adatsort kellett átböngésznem. Csak a Kárpát-medencei statisztika miatt 8 különböző országét, de úgy magával ragadott ez a dolog, hogy nem álltam meg itt. Nem mondom, hogy a nemzetiségi statisztikák rabjává váltam, de jelentős lökést adott a böngésző vágy felkeltéséhez.
A Bigér-vízesés nem valamelyik fantasy film egyik helyszíne, hanem nagyon is létező dolog. A Krassó-Szörény vármegyei Bozovicshoz tartozó Ponyászkatelep közelében található, mely már a XIX. században nyaralóhelyként működött. A zuhatagot egy föld alól előtörő patak táplálja, és a víz egy nagyjából 8 méter magas, harang alakú mészkőtufán csorog le.
A statisztikusok szerint a számok nem hazudnak. Ez tény. Szerintem is inkább a statisztikusok hazudnak. A címben szereplő, állítólag Churchilltől való idézet szerint is, a statisztika nem a legtisztább dolog a világon. Személy szerint a népszámlálási statisztikák világába nyertem igen mélyreható betekintést, amiből sikerül ezeket a messzemenő következtetéseket levonnom.
A mai és a tegnapi nap a javításé volt. Megújult több vármegye, úgyhogy érdemes újra visszanézni rájuk. Abaúj-Torna új címert is kapott, ami a térképeken is szerepelt eddig. Ezekre lesz lecserélve az összes. Új lett a térképe még Aradnak és Alsó-Fehérnek is. Az új térképeken már van jelmagyarázat, de az esetleges hibák, és hiányosságok is javítva lettek rajtuk.
Vád ért, hogy a vármegyék földrajzi bemutatásánál a tájegységek magyar neveit használtam. Annak ellenére, hogy ez nem reprint mű kénytelen voltam a korabeli kifejezéseket használni, hiszen a Kárpát-medencét egységként kezelem, és minden határt az 1910-es állapotoknak megfelelően mutatok be. Így például az ország közepén furcsán mutatott volna az Északi-középhegység.
Nem is oly rég egy térkép ütött szöget a fejembe. Egy szöveggel együtt bolyongott a facebook oldalain, mely szerint inkább ennek a területnek a revízióját kéne erőltetni, hiszen a ´41-es határok jórészt az etnikai határok mentén lettek meghúzva, és így ez jogosabb követelés a „mindent visszánál". Ugyanis kevesen tudják, de ezeken a határokon belül a mai napig a magyarok élnek többségben.
Tegnap este végre aktiválva lett az oldal, és egy megfeszített iramú munkának tettünk végre pontot a végére, ami hamarosan átalakul vesszővé, ugyanis koránt sincs vége annak, amit elkezdtünk. Jelen állapotában 18 vármegyével elkezdtük azt, aminek a vége az lesz, amikor fent lesz mind a 72. De én már most látom, hogy akkor sem lesz igazán vége, mivel már most is folyamatosan változik az oldal. Minden vármegye folyamatosan újul.
Utoljára ehhez hasonló bemutatás a századelőn készült, a Borovszky Samu által szerkesztett „Magyarország vármegyéi és városai” könyvsorozat, de ennek már száz éve, így már aktualitása jelentősen csökkent. Híres lexikonjainkban szintén megtalálhatóak az egykori vármegyék leírása, de ezekkel is hasonló a helyzet. Ezek reprint kiadása nem nyújthatja azt, amit ez az oldal.
Sikerült végre amit megálmodtam! Itt vagyunk az új helyünkön, de ezt majd úgyis csak akkor láthatja mindenki, amikor beélesedik a rendszer. Addig keményen dolgozunk azon, hogy minden tökéletes legyen. Mikor ezt írom, akkor még közel sem teljes az egész oldal, de már látjuk a fényt az alagút végén.
